A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1903-1904.
1903. december 8-11.
• j ipu m uiíi i •• íp ju j i - a 31. jegyzőkönyvi számhoz. ' 223 Ugyanott történt, hogy a jezsuiták egy Maczek Erzsébet nevű nagy beteg nőhöz erővel tolakodtak be, hogy neki az utolsó kenetet feladják, a mit az erélyesen visszaútasított. Ugyanott a megyei kórházból minden evangélikus halottat azonnal kivitetnek s nem várják, illetőleg nem engedik meg, hogy az egyházi szertartás a kórházban végeztessék. így temették 1903 márczius 21-én Kocsko Júliát, holott a katholikus halottakat a kórházból temetik. A dolog természetéből folyik, hogy az ily visszaélés a legritkább esetben jut nyilvánosságra. A szegény haldoklónak lelki sanyargatása miatti panasza lezáródik ajkainak elnémúlásával és senki sem kérheti számon: miért fosztotta meg a vakbuzgóság a szegény embert vallása utolsó vigaszától, vagy miért rémítette őt túlvilági büntetésekkel oly magatartásáért, a melyek Krisztus evangéliomán alapuló saját vallása szerint nem bűnök. Nemcsak a jogosság, hanem a humanitás érdekében is követeljük tehát, hogy a közpénzen vagy állami segélylyel fentartott kórházak vétessenek ki az apáczák kezéből és a jezsuiták befolyása alól s hasonló okokból kérjük a menházakés árvaházakból eltávolításukat is, valamint a felállítandó lelenczházakból kizáratásukat. — Ott és itt ellenőrizetlenül, erőszakos térítésnek vannak kitéve hitfeleink. És követeljük, hogy a törvény azokat, a kik mások kiskorúságát vagy kényszerhelyzetét felhasználva, jogtalanul hittérítést űznek, büntetéssel sújtsa és hogy a közintézetek a felekezeti térítéstől mentesíttessenek. Tekintettel pedig arra, hogy az 1895. XLIII. t.-cz. 5. §-a azon rendelkezésének, hogy valamely vallásfelekezetből kilépni és valamely vallásfelekezetbe belépni csak a törvényben megállapított feltételek alatt szabad; tekintettel arra, hogy ezen törvény áthágása esetén nincs büntetőjogi sanctio: kívánjuk, hogy erről törvényileg történjék gondoskodás. II. A protestáns hitoktatás megakadályozása. Az országos törvények megengedik, hogy a különböző hitfelekezetek iskolai elöljárói a különböző hitfelekezetbeli növendékeket felvehessék. És midőn kötelezővé teszik egyenesen a különböző hitfelekezetek hatáskörébe útalva a vallásoktatást, ugyanakkor kötelezőleg mondják azt is, hogy a tanuló csak a saját hitfelekezetbeli hitoktatótól nyert osztályjegy alapján léphet felső osztályba. (1848. XX. 4. §., 1868. XXXVIII. 6. és 11. §§. stb.) \