A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1903-1904.
1903. július 3-6.
'60 1903. ÉV 47—48 A dunántúli egyházkerület és egyházkerületi főiskola pénztára által 1903 május hó 20. kelettel az egyetemes tanügyi bizottság 1902 évi kiadásairól s ezeknek az egyes egyházkerületek által történt megtérítéséről bemutatott számadást (kiadás 228 kor. 92 fillér, a mely összeg az erdélyi ev. ref. egyházkerület 50 kor. 37 fillérnyi hátraléka hijján be is folyt.) egyetemes konventünk, az egyetemes tanügyi bizottság 40. jegyzőkönyvi száma alapján jóváhagyja 47. Báró Bánffy Dezső, az egyetemes konvent világi elnöke kevés idő multán megérkezvén, Good Jakab hittudor alábbi 48. jegyzőkönyvi számunk e) pontja alatt érintendő üdvözlő levelének tárgyalásánál a társelnöki széket elfoglalja. 48. Az egyetemes konvent közigazgatási szakbizottságának 1903 junius hó 3-án, délután tartott gyűlése nevében és megbízásából dr. Bartók György püspök, elnökhelyettes és Pokoly József előadó, a konventi elnökség által e szakbizottsághoz útalt ügyekről, a—k pontok alatt a következő, tíz, bizottsági jegyzőkönyvi számot mutatja be: va) Egyetemes konventünk, — az erdélyi ev. ref. egyházkerület igazgatótanácsa által felterjesztett egy concrét esetből kifolyólag — mult 1902. évi 33. jegyzőkönyvi határozata alapján megkereste a vallás- és közoktatásügyi minisztert, hogy mivel a lelkészi fizetés-kiegészitési összegek a kezelési szabályok értelmében félévi előleges részletekben utalványoztatnak: az egyszer folyóvá tett kongruára nézve mondja ki, miként a lelkészt, illetve a lelkész özvegyét vagy családját a mindenkori folyó félévi kongrua megilleti, ha időközben elhalt is a lelkész, tekintet nélkül arra, hogy a félévi kongruát halála előtt felvette-e, vagy sem". A vallás- és közoktatásügyi miniszter úr 42,978/1902. számú s 1902-dik évi junius hó 28-ikán kelt válasziratában — hivatkozva a kongrua-utalványozási eljárás 7. pontjára, melynek értelmében a lelkész elhalálozása esetében, a részére még életében Jcifizetett jövedelem kiegészítési összeg a lelkész özvegyétől, illetőleg kiskorú gyermekeitől, vissza nem fog követeltetni; — hivatkozva arra is, hogy az utalványozási eljárás az illetékes egyházi főhatóságok két izben történt megkérdezése és meghallgatása után bocsáttatott ki, kijelenti, hogy az utalványozási eljárás helyes voltát vagy esetleges megváltozta-