A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1903-1904.
1903. december 8-11.
90 1904 ÉV 74. vándorolt ref. magyarság ügyét múlt évi deczember hó 10 én tartott ülésén megfontolás tárgyává tette és 27. jegyzőkönyvi <ízám alatt megbízta saját elnökségét, hogy Eszakamerikában élő magyar reformált hitsorsosaink ügyeit egyházi szempontból álhíhdó figyelemmel kísérvén, minden szükséges intézkedéseket, az általa illetékeseknek vélt tényezőkkel leendő érintkezések rendén, saját kizárólagos hatáskörében, de mindenkor a dunamelléki egyházkerület elnöksége útján, foganatosítsa. Az e konventi határozatot megelőzött értekezleten többen azt az igen figyelemreméltó eszmét vetették föl. hogy a szóban forgó fontos kérdést, egymással sokban ellenkező és épen azért minden valószínűség szerint egyoldalú értesülések alapján, a zöld asztalnál eldönteni nem lehet, hanem előbb valamely tekintélyes hazai egyházi férfiú kiküldése által a helyzetről s a viszonyokról közvetlen tapasztalatokat kellene egybegyűjteni Midőn élve a nyert felhatalmazással, a konventi elnökség az ügy intézéséhez hozzálátott, a kiküldés eszméjét a magáévá tette és Degenfeld Schomberg József gróf főgondnok úr páratlan áldozatkészséggel és ügyszeretettel készségesen vállalkozott arra, hogy az Északamerikában fennálló ref. magyar gyülekezeteket egyenként meglátogatja s az amerikai nagy egyházi kötelékek vezetőségeivel is közvetlen érintkezésbe lép. A gróf úr körútjáról visszatérvén, örömmel jelenthette, hogy 13 amerikai magyar gyülekezet a hazai egyházhoz való kizárólagos és teljes csatlakozás mellett nyilatkozott. Amerikába szakadt ref. hitsorsosaink ez alkalommal is fényes tanújelét adták a hazai egyházhoz való törhetetlen ragaszkodásuknak s épen azért az elnökség felettébb kívánatosnak tartaná, ha a csatlakozni kivánó gyülekezetek egyházunkba szeretettel befogadtatnának. De a bekebelezés mellett az imént jelzett nyomós erkölcsi érven kivül egy másik, nem kevésbé fontos ok is szól, melyet — ha nem sikerül elhárítanunk — magukra hagyott amerikai gyülekezeteink között a keresztyéni szeretetés béke helyét a versengés. vetélkedés és kölcsönös vádoskodás szelleme fogja felváltani. A magyar ref egyházközségek ugyanis két amerikai egyházi kötelék t. i. a Reformed Church és a Presbyterian Church között oszlanak meg, mely egyházak között bizonyos ellentétek mutatkoznak s ezen ellentétek átharapóznak a magyar gyülekezetekbe is úgy, hogy református véreink között saját táborukban szomorú felekezeti harczot látunk hovatovább elmérgesedni. Degenfeld Schomberg gróf úr benyomása szerint remélhető, hogy azon esetben, ha a csatlakozni kívánó túlnyomó többségnek a honi egyházba való bekebelezése testet ölt, úgy a külön-