A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1903-1904.

1903. július 3-6.

34 1903. ÉV 10. május 26-án kelt hivatalos levelében értesítette főtiszt. Kun Bertalan urat, az egyet, konvent egyházi elnökét. Matolcsy József úr jelentésében előadja, hogy a hagyatéki tárgyaláson a végrendeletileg hagyományozott 1 drb hazai első takarék­pénztári részvényt megbízottja nevében elfogadta s a végrende­let végrehajtását kívánta. Ezzel szemben a törvényes örökös Szokolay Emil a végrendelet félretételét kérte, azon az alapon, mert az örökhagyó őrült volt, amidőn a végrendeletet tette és mert a legutóbbi időben gondnokság alá is helyeztetett első és másod bírósági Ítéletek szerint. Matolcsy József egyházmegyei ügyész úr abban a véleményben van, hogy az örökhagyó által sajátkezüleg irt és aláirt és a közjegyzőnél a törvény kívánalma szerint letett végrendelet alaki tekintetben a törvényes kellé­keknek teljesen megfelelvén, per esetén az örökös alig leend képes beigazolni, hogy a már évekkel ezelőtt tett végrendelke­zés alkalmával örökhagyó őrült, vagy végrendelkezésre kép­telen lett volna, annál is inkább, mert nemcsak saját vagyonát, de egy nagyobb városi vendéglőnél tulajdonos társai vagyonát is a legutóbbi időkig kifogástalanúl kezelte és mint posta­szállító a m. kir. kereskedelmi minisztériummal szerződéses viszonyban volt s kötelezettségeinek mindvégig pontosan meg­felelt. Matolcsy József egyházmegyei ügyész úr ezeknek elő­terjesztése után arra kérte a főtiszt, és nagymélt. konventi Elnökséget, hogy részére egy szabályszerű meghatalmazás kül­dessék, hogy azt a hagyatéki ügyiratokhoz bemellékelhesse és eként alaki tekintetben a képviselet eddigi hiányát pótolhassa A szóban forgó ügy jelen állásában végrehajtó bizottsá­gunk azzal a tiszteletteljes kérelemmel fordúl a főiszt és mélt Konventhez: méltóztassék főtiszt. Kun Bertalan püspök úrnak eddigi eljárását jóváhagyó tudomásul venni s a főtiszteletű és nagyméltóságú Elnökséget felkérni és meghatalmazni, hogy esetleg a közjogi bizottság meghallgatásával e hagyatéki ügy­ben a további szükséges intézkedéseket megtenni szíveskedjék. 2. Kovács János debreczeni ref. iskolafelügyelő, a ki az 1896-ik évben, mint a bihari egyházmegye kötelékéhez tartozó furtai egyháznak rendes lelkésze, az orsz. gyámintézetnek tagja lett, majd az 1901-ik évben a debreczeni ref. egyház által azzal a kötelezettséggel, hogy a csapókerti imaházban a rendes isteni­tiszteleteket végezni tartozik, iskolafelügyelővé választatott és ezen minőségében a debreczeni egyházmegyébe bekebeleztetett: az iránt folyamodik, hogy a debreczeni egyházmegye köteléké­ben az orsz. gyámintézetnek továbbra is tagja maradhasson. Miután nevezett folyamodó kérelmét úgy a debreczeni egyház­megye, mint a tiszántúli egyházkerület 1901-ik évi novemberi

Next

/
Thumbnails
Contents