A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1902.

1902. április 29-30.

116 1902. ÉV 81. Egyetemes konventünk a bizottság jelentéséből örömmel veszi tudomásúl missziói ügyünk fejlődését, s mindazok iránt, kik a nemes czél felé való törekvésünkben, erkölcsi s anyagi támogatásukkal segítségünkre vannak, — ezek között a horvát-szlavon kormány iránt — köszönetét fejezi ki; — egyébként pedig a bizottság javaslatait határozati erőre emeli a következőkben : 1 Lelkészeinknek és tanítóinknak — a horvát-szlavon misszióban, — a horvát nyelv megtanúlása czéljából való segélyezését, egy ily alap létesítéséhez való bozzájárúlást — nem tartván ezt a missziói segély föltétlen feladatának — konventünk nem szavazza meg. 2. Mint legközelebb létesítendő új missziói pontokat, t. i. Felső-Gallá-t (Dunántúl), Nikin czé-t (Dunamellék) s ezek segélyezésének indokolt voltát konventünk ezennel nyilvántartásba veszi; valamint Uljanik, Nagy-Pisanicza (Dunántúl), valamint Vukovár (Dunamellék) segély igényét; — a máramaros-szigeti misszió (Tiszántúl) új beosztására irányúló szándékot helyesli, s az erre vonatkozó munkálatot bevárja. 3 Dobanovcze részére (Dunamellék) a 200 korooa egyszermindenkori segélyt, — mely egy idő óta Maradék részére adatott — miután Dobanovczén már van tanító alkalmazva — e czélra visszahelyezi. 4. Hévizgyörk-Hatvan, miután anyásíttatott s missziói jellege ennyiben megszűnt, a konventi segélyezésben részesülő missziói pontok nyilvántartásából töröltetik, s a részére eddig juttatott 600 korona egyszersmindenkori segély Maradék (400 kor.) és Nikincze (200 kor.) közt osztatik meg mint egyszersmindenkori segély. 5. A missziói segélyek az eddigi czímek szerint, de a fentebbi pontban foglalt módosítással, ez évre is megszavaztatnak, helybenhagyatván konventünk által a költségvetés, mely szerint az állandó segély 40,060 korona, az egyszersmindenkori 7700 korona, összesen 47,760 korona, a mely a bizottság előterjesztésében foglalt czímek szerint nyer fedezetet.