A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1900-1901.
1900. április 24-27.
64 1900. ÉY 41 — 42. 41. (Egyetemes tanügyi bizottság 1900. ápril 20., 21. jegyzőkönyvének 38. száma.) Az egyetemes tanügyi bizottság jelenti, hogy a theol. akadémiák tanárkarai az 1899. évi konventi jegyzőkönyv 73-dik, illetőleg az egyetemes tanügyi bizottság múlt évi jegyzőkönyvének 38 dik pontja értelmében beterjesztették a felvételi, átvételi és elbocsátási szabályok módosítására s különösebben az átvétel és elbocsátás rendezésére vonatkozó nézeteiket s fennálló szabályaikat. E szabályokból s az azokhoz fűzött megjegyzésekből kitűnik, hogy a felvételnek újabb szabályok által való rendezésére nincs szükség s csak néhol az u. n. átvételnél és elbocsátásnál volna czélszerű kissé nagyobb elővigyázat és szigorúbb bírálat gyakorlása. Erre nézve a tanári karok többsége azt javasolja, hogy időközben, tehát nem a rendes beiratkozás esetén, csak távozási bizonyítvány és teljesen rendben lévő leczkekönyv felmutatása mellett vétessenek fel a jelentkezők Ha pedig a távozók, felvételre vagy átvételre jelentkezők leczkekönyve nincs teljesen rendben, annak rendezhetése végett tartozzanak az illetők az elhagyott intézet tanári karától engedélyt eszközölni s csak a megnyert engedély felmutatása után vétessenek fel a rendes hallgatók közé. Egyetemes konventünk a theologiai akadémiák többségénél már eddig is gyakorlatban volt eljárást, mint egészen czélszerűt s a fegyelem szempontjából elengedhetetlent, jóváhagyja s annak alkalmazásba vételére az érdekelt tanári karokat felszólítja 42. (Egyetemes tanügyi bizottság 1900. ápril 20, 21. jegyzőkönyvének 39. pontja) Egyetemes konventünk, 1899. évi jegyzőkönyvének 15-dik számában a 12-dik pont alá foglalt határozatával arra hívta fel az egyházkerületeket s illetőleg a theologiai akadémiák tanárkarait, hogy készítsenek tervet, lehetőleg egy egycé 0i>s, mind az öt theologiai akadémia tanárkarait egyesítő egyetemes theologiai tanári nyúgdíjintézetre nézve; nyilatkozzanak e kérdésben, tegyenek számításokat s mutassák ki, ha lehotővé válnék — egy egyetemes, ha pedig az bármi okon nem létesülhetne, a külön-külön nyugdíjintézetek igényeit, részletes számításait, hogy ezekből aztán meghatározható legyen az egyetemes konvent hozzájárúlásának aránya. Az egyházkerületek s illetőleg a theol akadémiák tanári karai valamennyien igyekeztek megfelelni a felhívásnak s beterjesztették véleményes javaslataikat; de otyan részleges kimutatást a meglévő nyúgdíjalapokról, a melyek alapján egy egyetemes nyűg-