A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1900-1901.

1901. április 17-20.

222 G) melléklet; C) Műéneklés. Az összes osztályokból önként vállalkozó, szólamonkint cso­portosított, meg énekkarban egyesített tanúlókkal, egyházi s iskolai kiválóbb ünnepek kívánalmaihoz mérten, hazafias, vallásos és alkalmi műénekek és dalok gyakorlása, az A) és B) alatti teen­dőktől fenmaradó, esetleg leczkerenden kívül eső időben is. Megjegyzések. Tapasztalat szerint az énekórákat nem mindenütt lehet úgy berendezni, hogy ref. egyházi énekeink begyakorlása, meg az elmélet-tanúlás és a műéneklés gyakorlása egymástól elkülönítet­lenül folyjon Ezért a tanlerv a négy alsó osztálynak egy-egy külön énekórát ad az elméleti elemi ismeretek közlésére, a hang s a hangjegyohasás iskolázására. Ezek az órák minden tanúlóra, a kit énekszervi fogyatkozás miatt föl nem mentenek, felekezeti különb­ség nélkül, kötelezők. Ez óráktól eltekintve, az egyházi éneklés gyakorlására, vala­mennyi osztálybeli ref. növendékeknek, hetenkint egy-egy óra jelö­lendő ki. Népesebb alsó osztályokkal ez órák mindenesetre külön­külön tartandók meg; kevésbbé népes osztályok ref. tanúlói kez­dők, haladók s ismétlők csoportjaiba oszthatók be. A karban éneklésre alkalmas, önként vállalkozó tanúlók, fele­kezeti különbség nélkül felvehetők az énekkarba, mely esetleg mint ifjúsági egyesület szervezendő. Ennek az énekkarnak a fog­lalkoztatását a leczkerendnek alkalom szerint változó függelékévé lehet tenni, módot adván igy a négy alsó osztályban nyújtott zene­elméleti ismeretek s a zenei érzék ébrentartására. E melíett azon­ban ott. a hol alkalmas zeneterem, vagy különeső óraközi üdülő­hely van: megbízható felügyelet mellett az együttes éneklésnek, szórakozásul, önkéntes gyakorlását órarenden kivül is megenged­hetni, sőt minden alkalmas módon elő is kell segíteni. III. Magyar nyelv és irodalom. Czél: hogy a gimnáziumot végző ifjú tapasztalás és olvasás (tanúlás) útján szerzett ismereteit, saját gondolatait és érzéseit szabatosan, nyelvtani és stilisztikai tudatossággal és gyakorlott­sággal birja szóval és írásban kifejezni; nemzeti irodalmunk prózai és költői remekeit kedvelje s lélektani és logikai, esztétikai és irodalomtörténeti ismeretek alapján értse és élvezze,

Next

/
Thumbnails
Contents