A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1900-1901.
1901. április 17-20.
222 G) melléklet; C) Műéneklés. Az összes osztályokból önként vállalkozó, szólamonkint csoportosított, meg énekkarban egyesített tanúlókkal, egyházi s iskolai kiválóbb ünnepek kívánalmaihoz mérten, hazafias, vallásos és alkalmi műénekek és dalok gyakorlása, az A) és B) alatti teendőktől fenmaradó, esetleg leczkerenden kívül eső időben is. Megjegyzések. Tapasztalat szerint az énekórákat nem mindenütt lehet úgy berendezni, hogy ref. egyházi énekeink begyakorlása, meg az elmélet-tanúlás és a műéneklés gyakorlása egymástól elkülönítetlenül folyjon Ezért a tanlerv a négy alsó osztálynak egy-egy külön énekórát ad az elméleti elemi ismeretek közlésére, a hang s a hangjegyohasás iskolázására. Ezek az órák minden tanúlóra, a kit énekszervi fogyatkozás miatt föl nem mentenek, felekezeti különbség nélkül, kötelezők. Ez óráktól eltekintve, az egyházi éneklés gyakorlására, valamennyi osztálybeli ref. növendékeknek, hetenkint egy-egy óra jelölendő ki. Népesebb alsó osztályokkal ez órák mindenesetre különkülön tartandók meg; kevésbbé népes osztályok ref. tanúlói kezdők, haladók s ismétlők csoportjaiba oszthatók be. A karban éneklésre alkalmas, önként vállalkozó tanúlók, felekezeti különbség nélkül felvehetők az énekkarba, mely esetleg mint ifjúsági egyesület szervezendő. Ennek az énekkarnak a foglalkoztatását a leczkerendnek alkalom szerint változó függelékévé lehet tenni, módot adván igy a négy alsó osztályban nyújtott zeneelméleti ismeretek s a zenei érzék ébrentartására. E melíett azonban ott. a hol alkalmas zeneterem, vagy különeső óraközi üdülőhely van: megbízható felügyelet mellett az együttes éneklésnek, szórakozásul, önkéntes gyakorlását órarenden kivül is megengedhetni, sőt minden alkalmas módon elő is kell segíteni. III. Magyar nyelv és irodalom. Czél: hogy a gimnáziumot végző ifjú tapasztalás és olvasás (tanúlás) útján szerzett ismereteit, saját gondolatait és érzéseit szabatosan, nyelvtani és stilisztikai tudatossággal és gyakorlottsággal birja szóval és írásban kifejezni; nemzeti irodalmunk prózai és költői remekeit kedvelje s lélektani és logikai, esztétikai és irodalomtörténeti ismeretek alapján értse és élvezze,