A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1893-1907.
12 más, de panasz nem emelhető. A még fenforgó panaszokon, kellő jóakarattal segíteni lehet, ha a vallás és közoktatási miniszter az 1893-ban túlbecsült, sok helyen tévesen is értékelt, a gyülekezet tagjaitól behajthatatlan tanítói fizetések revideálását megengedné s elvül nem állította volna fel, hogy újabban szervezett tanítói fizetésekhez csak 50% kiegészítéssel járulhat az államkincstár. Egyébiránt az 1848: XX. t.-cz. végrehajtása tárgyában készített Emlékirat a tanítói fizetéseknek az állami tanítókéval egyenlővé tételére nézve megteszi előterjesztését. d) A 402. és 725. számú végzésekben felhívta a zsinat a konventet a középiskolai tanárok országos nyűg díj intézeti ügyének figyelemmel kísérésére s támogatására. Ezen ügy törvényhozásilag s kedvezően intéztetett el nemcsak a gymnasiumi, hanem a tanítóképezdei és jogakadémiai tanárokra nézve is. e) A 392. sz. végzésben utasította a zsinat a konventet, hogy hívja fel a népesebb egyházakat önálló, segédlelkészi állások szervezésére s 3—4000 lélekszámig külön templom és lelkészszel önálló egyházak alakítására. Az 1893. évben 72. sz. a. hivta fel a konvent az egyházkerületeket, hogy ezen az egyházi élet fejlesztésére kiható tervet méltassák figyelmükre. Jelentós ez irányban nincsen. (Köztudomás szerint csak a hódmezővásárhelyi egyház tett ily intézkedést harmadik templomának felépítésével, mely mellett az új lelkész, önálló presbyteriummal működik. Legújabban pedig úgy választotta már meg új lelkészét, hogy az a felépítendő tabáni templom mellett fog lakni s lelkészi szolgálatot teljesíteni) (Lásd a törv. terv. 10. §-át.) f) A 409. sz. végzésben kimondotta a zsinat, hogy a debreczeni főiskolával kapcsolatosan egy teljes bölcsészeti fakultást, mint tanárképző intézetet és egy esetleg a kolozsvári tudomány-egyetemmel kapcsolatba hozható ev. ref. theologiai fakultás fölállítását első rendű szükségnek tartja, ezek együttes létesítésére az előkészítő lépéseket megtenni s azok alapját lerakni már most kívánja. E végett bizottságot küldött ki a maga kebeléből, mely bizottság munkálatát elkészítvén s a 687. sz. alatt bemutatván, a fedezeti hiány eloszlatására a forrásokat megjelöli (688-, 689.) Bár a zsinat e két intézmény létesítésére a konventnek határozott utasítást nem adott, de mert elkötelezte a tiszántúli és