A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1890-1894.

1891. április 7-12.

ÁPRILIS HÓ. 1—S. 7 ban e kérdésnél egv körülményt figyelmen kivül hagyni. Hitfelekezetünknél az iskolák, — a mint egyházi törvényünk ki is fejezi, — mindenestől az egyház testéhez tartozóknak tekintettek; és az oly csekély népességű egyházközségekben, melyekben a lelkészi hivataltól külön tanítói állomást nem voltak képesek a hivek föntartani, ugy biztosították egyházi s iskolai érdekeiket, hogy egyesitették a két hivatalt. Mert tapasztalat bizonyította, hogy a mely egyházközségekben a lelkészi állomást megszüntették és a tanítóit tartották csak fenn, az egyházi élet csak tengődött és csakhamar nagyon alászállott; mig ellenben a hol a lelkészek tanítók is lettek, nem állítom, hogy mindig virágzók voltak az iskolák, de mégis ugy az egyház, mint az iskola fenmaradása biztosítva lett. Szükség, korlátolt anyagi helyzet hozták tehát létre ezen lelkésztanitóságokat. — Mik lesznek most ezen kisded egyházainkból, melyek pedig több egyházkerületben jelentékeny számmal vannak! — En ugy hiszem, ha fölvilágosítjuk a miniszter urat rendkívüli helyzeti viszonyainkról, melyek szükségszerüleg létrehozták a lelkésztanitóságokat; ha elmondjuk, hogy váljon álihat-é az államnak érdekében az, hogy azon helyeken ha megszűnik a két állás egyesitése, sem alkalmas lelkész, sem alkalmas tanító nem fog működhetni a nagy szegénység következtében; ha kívánjuk, hogy állítson tehát minden ilyen helyre maga az állam állami iskolákat, váljon képes lesz-e arra azonnal; ha előadjuk, hogy mily szolgálatot tett ezzel is egyházunk a magyar nemzetiség terjesztésének és a nevelés szent ügyének; ha biztosítjuk a miniszter urat arról, hogy ilyen lelkésztanitói állásokra mi csak oly egyéneket szándékozunk alkalmazni, kiknek tanítói oklevelük van; hiszen épen azért majd mindenik egyházkerületünk ugy rendezte be theologiai akadémiáját, hogy minden theologus ifjúnak a 4 évi tanfolyam alatt tanitóképességi vizsgát kell tenni: ha mindezeket előterjesztjük, lehetetlen, hogy továbbra is bizalommal ne viseltessék egyházi hatóságaink belkörii intézkedése iránt alelkésztanitóságokra vonatkozólag. Különben ugy hiszem, a főtiszt, konvent bölcsesége megtalálja a helyes utat, melyet a miniszteri rendelettel szemben követnünk kell. Továbbá, mult évi konventünk 73. sz. a. kijelentette, midőn a középiskolákban a görög 7iyelv tanitása ügyébeu a törvényjavaslat az országgyűléshez beterjesztetett, hogy e tárgyban a maga idejében meg fogja tenni a saját jogkörébe tartozó intézkedéseket. Mindnyájunk előtt tudva van, hogy most már szentesitett országos törvénynyel állunk szemben, melyet tiszteletben kell tartanunk; de a mellett iskolai önálló szervezetünket is biztosítani kötelességünk. Figyelembe véve már, hogy a görög műveltség mily nagy mértékben képezi alapját a mai egyetemes műveltségnek; és azt, hogy a görög nyelv kihagyása protestáns főgymnasiumaink jellemével, czéljával és rendeltetésével ellentétben állana : a mi ref. gymnasiumainkban a görög nyelv