A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1890-1894.

1892. május 23-27.

48 1892. ÉV 27. Igazgató tanácsunk 1878 évi február 24-éről 275. szám alatt a m. kir vall. és közokt. miniszter ur ő méltóságához intézett fölterjesztésében fölfejtve azt, hogy egyházkerületünk tagjai a papi és tanítói fizetésnek túlnyomó nagy részét termésük mennyisége arányára tekintettel, mint egész, fél vagy negyed bérfizetők terményben kötelesek kiadni s legtöbb helyen gabonáikat addig a határról be sem hozhatják, mig a papnak, a tanítónak vagy énekvezérnek a dijlevél szerint megillető buza vagy rozs kepe kalangyát ki nem adják: feltüntette, hogy az ily adózás, mig egyfelől a rendes gazdasságvitelt nagy mérvben hátráltatja, másfelől az egyházi hivataluokra is sok teherrel jár. Figyelembeajánlotta, továbbá a papi és tanitói fizetés kiszolgáltatás azon sok helytt fennálló módjának is az idő által túlhaladott s igy alig tartható voltát, melyszerint az egyháztagok véka számra adják a gabona kepét az egyházi hivatalnoknak, melynek elfogadható vagy el nem fogadható minősége feletti vita sok kellemetlenségre és súrlódásra adott okot, melyeknek megszüntetése végett egyházkerületünk már évtizedektől fogva ösztönözte és ösztönzi (gybázközKgeinketa terményjáraudóságoknak készpénzzel való megváltása czéljából magtárak alakítására, a magtári jövedelmek tőkésítésére s ily uton mindaddig a tőkék gyűjtésére, mig a tőke után biztosan beveendő -kamataiból, s a magtár jövedelméből, az egyházi hivatalnokok fizetése fedezhető lesz; sőt annak idővel való feljebb emelése tartalékalap képzése által biztosíttatik. Nemkülönben előadta, hogy tényleg számos egyházközségünk létesít kepeváltó magtárt, melyből a község megszorult tagjai sokkal kedvezőbb feltételek mellett juthattak gabona szükségeik fedezéséhez, mint az előtt, hogy ily magtárak létesittetek, az által közjótékonysági czélnak tesznek szolgálatot a nélkül, hogy legtávolabbról is nyerészkedésre számitanának; mindezek daczára ezen alapok évi jövedelmei után kamatadó vettetett ki, s ez által a magtárak jövő fejlődése s a kitűzött czál elérése megbénittatott. Ezen indokból felkérte a m. kir. vallás és közök, miniszter ur ő nagyméltóságát, hogy egyházi és népnevelési érdekeinkkel kapcsolatosan, humanitárius, nemzeti és nemzetgazdasági érdekekből, sziveskedjék a m. kir. pénzügyminiszter ur ő nagyméltóságához intézett felterjesztésünket becses ajánlatával tenni át a kepeváltó alapoknak a törvény szellemében adómentes voltának kinyilatkoztatása végett. A m. kir. pénzügyminiszter ur ő nagyméltósága a másolatban •/. alatt mellékelt leiratában kimondotta, a kepeváltó magtárak bevételeinek kamatjövedelmi adó alól mentes voltát s az idézett törvények értelmében ezen leiratot közölve előbb a kolozsvári s később a többi adófelügyelőségekkel, urasitotta a kepeváltó magtári alapok adómentességeinek respektálására. Egyházközségeink azonban ezen alapok kamatjövedelmi adó-