A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1890-1894.

1891. április 7-12.

12 1891. ÉV. 12 13. XI év előtt helyreállított zsinati alkotmány miudig hatályosabbnak bizonyul a csatlakozott gyülekezetek virágzása előmozdítására; más­felől tiszta örömmel tölt el bennünket, mivel Önök oly testvér helyze­tébe juttattak bennünket, ki szereti meghallani hozzá hasonlójának tájékoztató szózatát, igenis! tudósításuk Önök haladásáról és az egy­ház láthatlan fejébe vetett bizalmukról, minket • élénkitőleg meg­hatott. Tiszta betekintést nyervén egyházuk jelen helyzetéről, mintegy mi is indíttatva érezzük magunkat édes viszhanggal felelni. Mi is 1061-től 1781-ig Önökéhez hasonlólag fájdalmas útpályát tettünk meg. A politikai kormány volt az, mely megfosztva bennünket az élet minden eszközétől, de ugyancsak a polgári kormány volt az, kény­szerítve a fejlődő események által, mely visszaadta egyházi szabadsá­gunkat, azaz az éietet. Országos zsinatot fogunk tartani 1891-ben, az 1791-iki zsinatra megemlékezésül és hogy megüljük emlékét a korona által szentesitett egyházi törvénynek, mely visszaállította régi önkor­mányzatunkat. Ott kezdődik ránk nézve egy ujabb korszak. Isten néha különös módon munkál a földön, kényszeritvén, hogy ugyanazon kéz nyissa meg a szenvedés ajtaját, mely előbb épité azt. E kérdésen kívül egy másik is foglalkoztat most bennünket és mozgatja sziveinket. A magyar biblia első teljes fordítása, éppen 300 évvel ezelőtt jelent meg. Elhatároztuk emléket emelni Gönczön (Abaujmegye), a hol élt Károli Gáspár kegyes lelkész, kedves bib­liánknak tiszteletreméltó fordítója. Egy bronz-szobor fogja mutatni a világnak, hogy a jelen nemzedék hü maradt Isten igéjéhez, mivel megtiszteli azon emberi tényezőt is, kinek tudománya és munkássága által az örök ige egyenesen hatol be a magyar protestánsok millióinak lelkébe saját nvelvökön. Hála Istennek! annyi megpróbáltatások után, egyházunk, mely Kálvin, a nagy szervező koráig nyúlik fel, szereti az evangyéliomot. szereti a visszaszerzett önkormányzati szabadságot, mely annyival becsesebb ránk nézve, mint az evangyéliom elveszett fia, az őt meg­találó atyjának. Konventünk, — mely körülbe'.ől az Önök állandó zsinati bizott­ságának felel ineg, — évenkint egyszer szokott gyűlést tartani, nincs azon helyzetben, hogy követet küldhessen : tehát mi, az egyetemes konvent két elnöke, az egyház nevében, mint megbízottak, e levél által küldjük testvéri üdvözletünket Önök zsinatához és kívánjuk egy­úttal egyházuknak a megérdemelt halalást, kérvén felülről az áldást annak minden tagjára. Miskolczon és Budapesten, 1890 Jul. 1. Az elnökség eljárása helyeslőleg vétetik tudo­másul.

Next

/
Thumbnails
Contents