A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1887-1890.

1890. április 15-23.

24 1890. ÉY 27—29. állanak fenn a múltból még ma is ilynemű illetéktelen elkeresztelésből származó sérelmes esetek: a vallás- és közoktatásügyi miniszter ur feliratban felkéretik, hogy külön rendeletben intézkedjék az iránt, hogy a múlt­ból fenmaradt hasonnemü sérelmi esetek záros határ­idő alatt orvosoltassanak. 27. 12 órakor Tisza Kálmán főgondnoknak el kelletvén távoznia: utána a világi elnöki tisztet Yállyi János a tiszán­túli egyházkerület főgondnoka teljesítette hivatal kor szerint. 28. A. közjogi bizottság előterjeszti a tiszántúli egyházkerület­ben Gyomán fölmerült vallássérelmi ügyre vonatkozó véleményes jelentését: Gyomán a róm. kath. plébános Spett Gyula, a ref. vallású Dió­szegi Gábornak Akántisz Teréz róm. kath. feleségétől született fiú­gyermekét alattomban megkeresztelte, saját anyakönyvébe vezette, a kivonatot az odavaló ref. pap Kálmán Farkas hivatalos felszólítására ki nem adta, sőt kérését válaszra sem méltatta. Ez okon Kálmán Farkas ref. pap Spett Gyula plébánost a békés­csabai járásbíróság előtt kihágásért bepörölte, a mely biróság vádlót • tat vétkesnek ítélvén, őt 5 napi elzárásra, avagy 30 frt pénzbüntetés­ben elmarasztalta. (L. Ítélet 1889. május 20-ról 1247/bf. sz) Elmarasztalt felebbezése folytán a kir. tábla őt 1889. junius 24-ről 24,764. sz. ítéletével felmentette. A kir. Curia a táblai ítéletet helybenhagyta. További lépések megtétele előtt bevárandó a 10,086/1890. sz. miniszteri körrendeletnek eredménye. A bizottság véleménye elfogadtatik. 29. Ugyanazon bizottság előterjeszti a dunamelléki egyház­kerületben fölmerült ujabb sérelmi ügyekről szóló következő vélemé­nyes jelentését: a) Adándon (k.-somogyi egyházmegye) az odavaló róm. kath. plébános Czupy Bálint megkeresztelt két ref. vallású fiúgyermeket, de illetékes anyakönyvbe vezetés végett át nem irta. A tett hivatalos fölszólitásra megküldötte ugyan az anyakönyvi kivonatokat, de a mint kisérő levelében kijelenti, ezt csak azért tette, hogy kötekedő­nek ne.tekintessék; de őt erre az 1868. 53. t. cz. nem kötelezi, mert e t. cz. a törvényesen bevett vallásfelekezetek közötti viszonyt szabá­lyozza, a róm. kath egyház pedig nem felekezet (secta), hanem ere-

Next

/
Thumbnails
Contents