A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1887-1890.

1890. április 15-23.

ÁPRILIS HÓ. 2—8. 21 Az eképen megválasztott bizottság fölhivatik, hogy az ülés berekesztése után azonnal kezdje meg a szervezkedést, jelentése beváratván. 26. Olvastatik a jogügyi bizottságnak a 10,086/1890. szám alatt az illetéktelen keresztelések folytán elkövetett vallássérelmi ügyekben kiadott miniszteri rendeletről szóló véleményes jelentése : A vallás- és közoktatásügyi miniszter ur, a konvent elnökségéhez 1890. évi márezius hó 2 7-ről kelt 10,086. számú válaszának kapcsában megküldi : „az illetéktelen keresztelésekből folyólag felmerült panaszok orvoslása czéljából kelt és valamennyi keresztyén liit,felekezet egyházi főhatóságához kibocsátott körrendeletét, a mely szószerint a következőleg hangzik : Az 1868. LIÍI. t. ez. 12 §-a világosan és félreérthetetlenül, a vegyes házasságból származó gyermekek tekintetében akként intézkedik, hogy ezek nem szerint követik a szülők vallását, kijelentvén egyúttal, hogy ezen törvénynyel ellenkező bármely szerződés, téritvény vagy rendelkezés ezentúl is érvénytelen és semmi esetben se bírhat jogerővel. A törvény ezen félremagyarázhatatlan intézkedése daczára, számos eset fordult elő és fordul elő folyton, melyekben ker. lelkész oly gyermeket is megkeresztelt, illetve megkeresztel, ki a törvény ezen rendelkezése szerint más hitvalláshoz tartozik. Habár ezen eljárás teljesen meg nem felel az idézett törvény intentiójának, mégis felmerülhet oly eset, melyben ilyen ténykedés a szülők határozott kívánsága, vagy a helyi viszonyok és egyéb körülmények miatt indokoltnak látszik, annál is inkább, mert a kir. curia már ismételten az 1868. LIII. törvényczikkel, szoros kapcsolatban álló 1879. XL. törvényczikk 53. §-ának oly bírói magyarázatot adott, mely szerint maga a keresztelés ténye, még ha az 1868. LIII. törvényczikk intézkedései ellenére oly gyermekre vonatkozik, ki nemét tekintve, a törvény értelmében más hitvalláshoz tartozik, nem képez büntetendő cselekményt, mivel a keresztelés ténye egymagában nem praejudical a törvény rendelkezésének. De mindamellett fennáll az 1868. LIII. törvényczikk 12. §-a, melynek intézkedése teljesen illusoriussá válik, ha rendelkezése nem foganatosittatik ; illetve ha a vegyes házasságból származott gyermekek nemük szerint nem követik szülőik vallását. Ezen czélra pedig múlhatatlanul szükséges, hogy az illető hitvallás lelkésze, ha már a keresztelés tényét maga nem végzi, legalább a keresztelési bizonylat megküldése által, ennek a saját auyakönyvébe való feljegyeztetése és későbbi intézkedés és nyilvántartás czéljából nem szerez tudomást. Hivatali elődöm még 1884. julius 11-én, 24,727. számúkor-