A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1877-1887.
1879. szeptember 10-13.
37. 38. 3». 25 hogy az egyházi testületek s társulatok lépjenek összeköttetésbe a Vasárnap megszentelésére alakult külföldi társaságokkal, tanulmányozzák azok intézkedéseit, működését. E társulatok között figyelembe ajánltatik a genfi Federation internationale pour 1' Observation du Dimanche. 3T- A Dunamelléki Egyházkerület (1877. jun. 77.) és a Tiszántúli (1878. jul. 188.) a Gusztáv Adolf egylettel való szövetkezést indítványozván : A czélzott szövetkezésre vonatkozó módozatok megalkotásával megbízatnak: Török Pál püspök ur elnöklete alatt Beöthy Zsigmond, Fördös Lajos és Baksay Sándor kon • venti tagok. Munkálatuk eredménye a közelebbi conventre beváratik. 38« Az 1873. évi convent 8. sz. a. foglalt intézkedése — melyben a tanítók és képezdei tanulók védkötelezettségi szolgálatának könnyítése — czéloztatott, — sikertelen maradván : Elhatároztatik hogy a képviselőházhoz a tanítók s képezdei tanulók — és egyszersmind a papnövendékeknek is védkötelezettségi szolgálatának könnyítését kérelmező felirat intéztessék; — mely feliratnak ezúttal annál inkább várható kedvező eredménye, mivel köztudomás szerint a képviselő ház közelebbi ülés szakaszán a védtörvény újból átvizsgálata várható. A felirat szerkesztésével conventi jegyző Tóth Sámuel megbizatik. 30, A katonák lelki gondozása tárgyában az 1873. évi egyetemes convent határozata: — mely szerint „a hol állandó katonaság nincs és csak ritkábban az átköltözések és keresztülutazások alkalmával előforduló egyes eseteknél vétetik igénybe a lelkészi szolgálat, ott azt a gyülekezeti lelkészek dij nélkül teljesitik; ahol már állandó katonaság szállásol s a lelkészi szolgálat rendszeresen igényeltetik : ott a gyülekezeti lelkész ne az egyes szolgálatokért legyen különkülön díjazandó, hanem számára az állam által egy méltányos évi átalány határoztassék; a hol pedig az állandó katonaság oly tömegesen szállásol, hogy annak lelki gondozása a lelkész gyülekezeti teendőinek hátránya nélkül nem eszközölhető: ott az állam e czélra egy teljesen külön lelkészről gondoskodjék" jelenleg is méltányosnak, czélravezetönek és megnyugtatónak találtatván, s azon összeg 2500 frt. évi átalány, melyhez képest lehet csak kérni jelenleg a közös hadseregbeli katonák körül teljesítendő lelkészi szolgálatok megjutalmazását, oly csekélység lévén, hogy az abból eshető rész, szolgálati dijjazásnak alig tekinthető; de meg több egyházkerületben még ezen csekély szolgálati dij sem küldetett le minden felterjesztés és kimutatások daczára sem : *