A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1877-1887.

1884. november 17-24.

86 83. né/ve a nem csekély kellemetlenségekre s belső súrlódásokra okot szolgáltatható kétféle jellegüség, mely szerint egyik választás, a másik kinevezés szerintinek tekintethetnék. Elengedhetetlennek találjuk továbbá, hogy iskoláinkban a tanárok különbség nélkül teljesen ugyanazon egyházi és iskolai fegyelmi hatóság és törvények alatt álljanak; mert ellenkező intézkedés és eljárás mellett az iskolai fegyelem belső egysége s öszhangzatos iránya veszélynek tétetnék ki, a mi még a tanulók magaviseletére s előmenetelére nézve is sokképen káros kihatással lehetne. De különben is nekünk a Felség által szentesitett egyházi törvényeink értelmében, teljes igazságszolgáltatást biztositó szervezett fegyelmi bíróságaink vannak; s a törvény által megszabott birói eljárás keretébe be nem illeszthető, hogy ott, a hol birák törvényszerüleg ítéltek, mégis bármily esetben — és pedig a legfelsőbb fokon, — a kormány, tehát a közigazgatás döntsön véglegesen. A tanárainkra vonatkozó fegyelmi szabályzatok is a konvent, mint egyházi főhatóság által megállapittatván, a közoktatási törvény 38. §-sa értelmében a kormányhoz fölterjesztettek s az által minden észrevétel nélkül tudomásul vétettek; s ide járul még, hogy elmozditási esetekben az idézett törvény §-sának második kikezdése szerint, az illető felekezeti főhatóság által az ítélet indokaival együtt a vallás- és közoktatási ministerhez haladéktalanul ugy is fölterjesztendő E szerint mindezeket egybevéve, mondhatjuk, hogy törvényeink s intézményeink teljes biztosítékot nyújtanak az iránt, hogy tanáraink fegyelmi esetei saját bíróságaink körében, a közigazgatás minden részvéte nélkül is, teljesen megfelelő, törvényes és igazságos elintézést nyernek. Es innen magyarázhatjuk meg, hogy a közoktatási országos törvény egyetlen §-sa sem állapit meg a segélyezett hitfelekezeti iskolák irányában, külön fegyelmi eljárást és bíróságot; sőt ellenkezőleg az idézett 47. §. ugyanazon szakasz a)b)c) pontjainak meghatározása mellett, a tanintézet feletti összes igazgatási és rendelkezési, tehát a fegyelmi jogot továbbra is a felekezeti hatóságnál hagyja meg. Nagyméltóságú minister ur! íme ezekben kívántuk középiskoláink szervezése és állami segélyezése tárgyában álláspontunkat körvonalozni, s nézeteinket, óhajainkat és kívánalmainkat előterjeszteni. Azt hisszük — mint fentebb már ki is fejeztük — hogy azok a fennálló törvények keretében megadhatók és teljesíthetők; és így teljes bizodalmunk is van, hogy azokat Nagyméltóságod beható figyelmére méltatni és kedvező megoldás felé juttatni kegyeskedik. A mit midőn — az ügynek ugy fontosságánál, mint sürgősségénél fogva — bizalomteljesen kérünk: vagyunk kiváló tiszteletünk nyilvánítása melett Budapesten, 1884. év november 23-án, a magyarországi egyetemes ev. ref. egyház konventje, s annak elnökei: Id. B. Yay Miklós, Kun Bertalan.