A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1877-1887.

1877. november 15-17.

iá 6. van öntve; — de viszont lehet olyan is, a mely a XVI-dik századi avult példányokat akarná még a nem lényeges részletekben is, hűségesen reprodukálni. Egyelőre már csak az időnyerés érdekéből is elmulhatatlanul szükségesnek látszik, hogy az emiitett s más aftéle túlzások eltávolíttassanak; mert hogyha a valamelyikhez való ragaszkodás folytán oly egyházalkotmányi terv jönne létre, a melyet a jövő konventnek, vagy zsinatnak tekintélyes része vagy épen többsége még tanácskozási alapul sem fogadhatna el: mulhatlahul előállana egy vagy két egészen uj egyházalkotmányi terv készítésének a szüksége, a mi ismét nagyon sok idő és költségvesztegetést vonna maga után. — Ennek eltávolítása érdekéből szükségesnek tartjuk a második bizottság számára legalább néhány sorban már e konventből némi utasítást adni. — Kimondani p. o. hogy a tervezendő alkotmány, mérsékelt zsinat prezsbiteri legyen, a nálunk eddig kifejlett s üdvösökül és szükségesekül elösmert elveknek és intézményeknek mint pl. a minden fokozaton keresztül vonuló kettős elnökségnek s a lelkészi és világi elem paritásának fentartásával; minélkevesebb tiszt újításokkal; mert a gyakori s egész néptömegeket hullámzásba hozó tisztujitásokat sem az egyházi élet fogalmából és czéljából következőknek, sem a béke, rend és szabadság biztosításának érdekéből szükségeseknek miként nem tapasztaltuk, — úgy nem is gondoljuk. Elmulhatlanul szükség továbbá mind möst előre utasításul, mind későbben magában a törvényben kimondani, hogy az uj egyház szervezet által egyházunk és iskoláink hitvallási és államjogi positiv alapjai illetetlenül hagyatnak. A hitvallási alapra nézve rendszerint kimondják ezt és pedig mindjárt a legelső czikkek egyikében, a legújabb idők legtekintélyesebb külföldi protestáns egyház szervezeti törvényei is, igy p. o. a poroszországi hat régibb tartomány egészen szabadelvű protestáns egyház alkotmányának épen a közzsinatra vonatkozó s mult évi január huszadikára szentesitett törvényeiben mindjárt a legelső pontban kimondatik, miszerint: „a hitvallási alap és az unió, ezen alkotmányi törvények által nem érintetnek"; szintúgy a Rajna tartományi és wesztfáliai igen tekintélyes egyházszervezeti törvények első pontjában is nyilván kimondatik, hogy „a hitvallások folyvást érvényben vannak" stb. stb. De ki is kell ezt mondani átalában minden szerves egyházalkotmányi törvénykönyvben, mert az egyház alkotmányát rendezni és megállapítani nem lehet, az egyház mivoltának tiszta és szabatos felfogása nélkül; az egyház mivoltának vagy fogalmának pedig egyenesen lényegére tartozik bizonyos hitközösség vagy közös hitvallási alap; és ezen létező közös hitvallási alapot az egyes hívektől, vagy gyülekezetektől elvenni s azokra valami más hitvallási alapot parancsolni, semmiféle zsinatnak nem áll, miként jogában, ugy hatalmában sem. A hitvallási alap lehető módosításának nem az egyházszervezeti törvények alkotásánal, hanem a vallástani kézikönyvek, liturgiák és énekes-könyvek átnézése és javítása alkalmával lehet némi helye.