A Veszprémi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1943. augusztus

Tartalomjegyzék

10 A 600 P reprezentációs költség beállítáa tekintetében nekem aggályaim voltak. Ehez nekem jogom volt. Sőt kötelességem volt ez aggályokat felhozni. Aggályaim voltak a fedezetet illetőleg és az 1896: XIV. tc.-re (kongruatörvény) tekintettel. A presbitérium a fedezetet illető aggályokat eloszlatta, az 1898 : XIV. tc.-t illetőleg pedig leszögezte jegyzőkönyvében, hogy ez az összeg nem állandó, nem is lelkészjavadalmi tétel akar lenni, momentán a lelkipásztor urnák az építkezés és a gyülekezeti körlevél kiadása körül felmerült készkiadásait akarja mintegy revansolni, s bármikor beszüntetheti az egyházközség ennek fizetését, ha viszonyai nem engedik. Én a legegyszerűbb és törvényszerű megoldást erre abban találtam, hogy az I. tc. 45. 3. bekezd, és a VII. tc. 23. 8 k.) pontja szerint a lelkipásztor ur vegye fel az egyházközségtől ezeket a jogosnak elismert készkiadásait. A lelkipásztor úr ezt legnagyobb mértékben porhorreskálta. Erre én azt kívántam, hogy a reprezentációs tételnél akár a megnevezésnél, akár a jegyzetben legyen minden alkalommal kitüntetve, amit a presbitérium jegyzőkönyveiben leszögezett, hogy nem állandó és bármikor beszüntethető tételről van szó, mert a jegyzőkönyveket senki se látja, s a költségvetésben minden további nélkül beállított tétel legjobb esetben is magyarázkodásokat, vitákat támaszthat, ha a kongruatörvény szempontjából valaki beleakad. Ez kellemetlen volna az egyházközségre, de az egyházi felsőbb hatóságra nézve is, Voltak még a költségvetésben egyéb hibáb, melyeknek szintén kijavítását kértem annyival inkább, mert azok meghagyása anyagi veszéllyel is járhatott az egyházközségre. Ezeket a jogtalannak, túlzottnak, célszerűtlennek, kivihetetlennek éppen nem nevezhető féltételeim nem fogadtattak el, annak ellenére, hogy az I. tc. 116. § 2. bekezdése értelmében az esperesi intézkedést fellebbezésre tekintet nélkül végre kell hajtani és semmi olyan végrehajthatatlan nem volt az esperesi intézkedésben. A presbitérium ismételt beadványában kérte, hogy amennyiben nem adok helyt álláspontjának, tekintsem beadványát fellebbezésnek. Csakhogy ez a fellebbezés a törvényes határidőnél körülbelül egy hónappal később adatott be, tehát nem volt jogom azt az 1941. évi egyházmegyei közgyűlés elé terjeszteni. Később már az 1942. évi költségvetés is beterjesztetett az 1941. évivel, de a hibák kijavításáról, az esperesi intézkedés keresztülviteléről szó sem volt sem az 1941., sem az 1942. évi költségvetésben. Természetesen nem volt jóváhagyható egyik sem. Az 1942. augusztus 27-iki egyházmegyei közgyűlés elé terjesztettem az ügyet. A közgyűlés, melyen jelen nem lehettem, a reprezentációs költségre vonatkozó, általam kivánt megjegyzéssel nem foglalkozott, a tétel megjegyzés nél-