A Veszprémi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1943. augusztus

tusból senioratussá fejlődve és alakulva a rnaga önálló traktusi életét megkezdette. A mezőföldi egyházmegye esperesének a közgyűlés elé terjesztett je* lentése teljes történeti áttekintést nyújt erről a felügyelet szempontjából valóban múlhatatlanul szükséges változásról és a testvér által önállósított ifjabb testvér meleg szeretetével emlékezett meg arról a kapcsolatról, mely két századdal ezelőtt a veszprémi és mezőföldi református egyház* megyék egyházközségeit egy egyházmegye anyaházához tartozó testvérekként összefűzte, egyúttal az egyházmegyei elnökség ebből az alkalomból testvéri szeretettel és atyafiságos meleg érzéssel köszöntötte egyházmegyénket mint egykori seniorátusának mai reprezentánsát- Ezt a testvéri köszöntést ami* kor tisztelettel bejelentem egyházmegyei közgyűlésünknek, szabad legyen annak a testvér egyházmegye irányában szeretettel való, viszonzását kémem; VI. Egyének és közösségeknek ma szinte egész életét betöltő, minden pillanatát és mindnyájunk sorsát meghatározó iegnagyobb problémája a há* ború, mely mint élet és jövő kérdése áll ma a föld népei és nem* zetei előtt­Mult évi egyházmegyei közgyűlésünk nyilvánossága előtt már meg* emlékeztem aról, hogy a történelme folyamán annyiszor áldozó nemzetim* ket nemcsak fenyegetett, de kihívóan megtámadott nemzeti létének és jö* vendő fennmaradásának parancsa laz elé a helyzet elé- állította, hogy ,cse* lekvő és áldozó részese legyen ennek a ma már végzetes arányokat öltött háborúnak. Emlékezésünk óta nemzeti létünk megtartásáért a nemzetnek sok*sok hős fia hozta meg a legnagyobb áldozatot, sokasok magyar család, szülő, hitvestárs és gyermek lelkére nehezedett rá fekete gyásznak életgondokkal is megnövekedett súlyos terhe, sok-sok magyar árva gyermek »édesapám«, »kedves jó apám« kérve hívó és feleletre váró esdő szavára nem tpn» többé az apai szív boldogító melegségét lelkébe sugárzó »édes fiam« felelet­Ez a legnagyobb hősi áldozat, — de ,azoknak hősi áldozata is, — akik mint munkabíró egészséges és ép testű kemény férfiak mentek el a hadak útjára és a háború poklából betegen, csonkán és bénán jöttek haza, — nemcsak arra kötelezi a hősi önfeláldozással védett államot, társa* dalmat, ennek intézményeit és e drága magyar életnek minden hű fiát, hogy időnként való ünnepélyeken meghajtsuk fejünk az értünk áldíozók emlékezete előtt, hanem sokkal inkább arra, hogy segítségre, támogatásra szoruló szeretteikre árasszuk ki eredményes segítést jelentő cselekedetek* kel a mi minden szeretetünket, vegyük őket védelmező gondunkba és oltalmunkba és ezekkel a cselekedetekkel adjuk bizonyságát annak, hogy méltók voltunk, vagyunk és méltók is akarunk maradni az ő hősi áldó* zatukpai. 1 A látható egyház számára létének és megtartásának mindig legfőbb parancsa volt és marad, hogy betöltse a szeretet királyi törvényét, amely munkáját minden földi hatalmasságtól függetlenül Urának, Istenének pa* rancsára és egyedül Előtte felelve végzi­Ezen a nagy távlatokat átfogó munkamezőn a hadigondozás szere* tet munkája ma egyik legfontosabb és legkiterjedtebb munka a látható egy* ház számára. •

Next

/
Thumbnails
Contents