A Veszprémi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1943. augusztus

- 17 tőlünk elvennék a kongruát olyan egyházaknak, amelyek 'azért nem tudtak új lelkészi állást szervezni, mert lelkipásztoruknak 10—15-000 P hlelyr javadalmat fizettek«- A lelkészi díjlevélre csak néhányan tesznek konkrétjavaslatot, néhányan azt írják, maradjon a mostani, {többen olyannak óhajt* ják, hogy az a lelkipásztornak tisztességes megélhetést biztosítson- Leg* többen hallgatnak róla, tehát valószínű, Alsóörssel tartanak, hogy tudniillik, a díjlevél*megállapítás kérdése tárgytalan, e) pontra: A központi javadalmi pénztár felállítását jónak tartja egyházmegyénk* ben 13 jelentés, nem helyesli s miatta tszakadásíól tart 6, nem nyilatkozik 16- Álláspontjukat azzal indokolják némelyek, hogy nincsenek a viszonyok ismeretének annyira birtokában, hogy erről véleményt mondhatnának. Ezt meg is lehet érteni, mert míg elméleti vitatkozás folyik, könnyebben lehet állást foglalni, mikor azonban arról van sszó, hogy az állásfoglalás nyomán egyházunk jövő életét befolyásoló cselekedetek indulhatnak el, nagyon tartózkodóvá válik az ember. Az egyházkezségi szükségletek nem állapíthatók meg a beküldött je* leütésekből, de nagyon jól megállapíthatók a tiszántúli püspöki hivatal* hoz beküldött és az előbbi sorokban említett Kérdőívből. A kivetendő egyházi adó kulcsát nem minden jelentés jelöli meg. A beszedés módjára, ha van említés téve, az az együttes kezelésbe adás- A helyi vagyonokat mint eddig, de most már díjazás mellett lelkész és gond* nok kezelnék. Egyik jelentés erre a célra saját gyülekezetében hasznosítási gazda beállítását tartja szükségesnek pár ezer pengő fizetéssel. Ahol nincs díjazás, ott ezután se kellene díjazás, pl. Alsóörs. A javadalmi földek! kiadandók a tisztviselőknek s évi jövedelműi azt az összeget kell megálla* pítani, amennyire kongrua megállapításkor az állam értékelte azokatA központi vagyonkezelés módjára a jelentésekben részletesen ki* dolgozott javaslat nincs. Az adminisztrációs költségek Szentgál szerint a gyülekezetek lélekszámának, teherbíró képességének és egyéb adottságainak figyelembe vételével — igazságosan osztandók el. Általában nem tartják a jelentések elég erősnek a református öntuda* tot és hithűséget az »egymás terhét hordozzátok« bibliai telv megvalósí* tásáraNem okozna*e ja központi adózás és vagyonkezelés több kárt, mint hasznot? Akik a magas egyházi adókulcs leszállítását remélik tőle, Zán* kával vannak egy véleményen, hogy tudniillik nem mondható Veszélyes* nek még az adakozás lelke szempontjából sem, különösen, :ha annak ér* telme felől felvilágosítást nyernek az egyháztagok. Ezt ál kérdést tiszteletre* méltó elmélyedéssel teszi latra Nagyvázsony s arra a. végső következtetésre jut, hogy a központi adózás jó alkalom volna legyesek számára, hogy ki* bújjanak az egyházi közteherviselés alól. Attól félek — (mondja —, hogy ez a fizetésbeli súlyeltolódás belső szakadást idézne elől Az önkéntes adózásra csak Magyarbamag nyilatkozik és azt imondja: ettől egyelőre mentsen meg az Isten bennünket! A lelkipásztornak a gyülekezettől való teljes vagyoni függetlenségét a lelki gondozásra általában jó hatásúnak ítélik a jelentések. Vannak azon* ban olyanok is, akik úgy vélik, hogy a »függetlenség«, ha nem kedves a lelkipásztor személye a gyülekezet előtt, lelkigondozás szempontjából se jelenthet előnyt és nem hozhat jobb sikert központi adózás mellett semÉs most elérkeztünk ahhoz a ponthoz, amiért ez a sok írás, jelentés, tárgyalás és fejtöredelem van, a lealkészi fizetésekhez.