A Veszprémi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1942. augusztus

1. számú melléklet a 12!k. sz. határozathoz. Nagy tiszteletű Egyházmegyei Közgyűlés! »Akik bíznak az Úr Istenben, nagy hiedelemmel, azok nem vesznek el semminemű veszedelemben«, — mondja nékünk a CXXV. zsoltár. Istenben bíztunk s meg nem csalatkoztunk, ezt jelenthetem ki boldog örömmel, mikor beszámolok az 1941—42. tanévről. Bár a világ mind a négy táján harcizaj dúlt és sok millió ember elvonatott katonai szolgálata miatt hivatásától, — egyházmegyénk minden iskolájában folyt a tanítás. Kisebb szünetek voltak a következő helyeken: Csórón két hétig a tanító családjában előfordult vörheny és a mezőgazdasági összeírás mun* kálata miatt. Fehérvárcsurgón a kisebb iskolában öt napig a hóviharok, a nagyobban 2 hétig a tanítónak a mezőgazdasági összeírásban való részvé* tele, majd katonai szolgálata miatt, Sólyban szeptember 18*tól november 14*ig és december 10*tői 20*ig a tanító katonai szolgálatra történt behívása folytán. Iszkaszentgyörgyön február 2*től 8*ig szénhiány miatt- Kádártán 5 napig a dermesztő hideg, március 19*től április 16*ig a miatt szünetelt a tanítás, hogy katonai beszállásolás céljára volt lefoglalva az iskola. Lité* ren március 30*tól április 20*ig a tanító katonai szolgálata miatt. Szent* királyszabadján mindkét férfitanító behivatott katonai szolgálatra s e miatt az V—

VI—VII. osztályban március közepétől fogva nem volt tanítás s nem is minősíttetett ez az iskola. A III—IV. osztálv növendékeit a fiatal tanítónő tanította nagy odaadással annak dacára, hogy az I. és II. osztály* ban is 56 növendékkel kellett foglalkoznia. Tihanyban január 26*tól február 14*ig tüzelőhiány akadályozta meg a tanítást. Veszprémben február l*től 9*ig szénhiány miatt, Vörösberényben március 4*től 12*ig a tanítónak a mezőgazdasági összeírásban való segédkezése, majd később katonai szol* gálata miatt. Nagyban akadályozta még a tanítást a kérlelhetetlenül szigorú tél, e cipő* és ruhahiány is, mert ezek híján sok gyermek 'nem járhatott hosszú hónapokon keresztül az iskolába. A kényszerszünetek s á többi okok folytán elmaradt tanítási tmunkát nehéz volt ugyan pótolni, — de a jó Istennek Jegyen érte hála — részben a lelkipásztori kai helyettesítése, részben a munkahelyükre visszatért tanítók buzgósága azt eredményezte, hogy a legtöbb helyen elérték a régi évek dicséretes eredményét. Azonban ezúttal is kénytelen vagyok jelenteni, hogy eredménytelen volt múlt évi egyházmegyei közgyűlésünk ama felhívása, melyet a vörösberényi tanítóhoz intézett, mert ez évben is kevésbbé meg* felelő eredményt tudott felmutatni. Hozzá kell sorolnom még a' balaton* szőllősi tanítót is, kivel a régebbi években már többször 'volt baj, :— most szintén kevésbbé megfelelő tanítási munkát végzett. Szomorú és leverő, hogy ez a két iskola sok év óta »elmarad többi iskolánktól. S mély fájdalom arra gondolni, mi lesz azokkal a gyermekeink* kel, kik e tanítók keze alól kerülnek ki az életbe, mikor úgy mult el fe* lettük a legtöbb tanév, hogy nem volt módjukban megszerezni azt a tudást,