A Veszprémi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1936. augusztus

sem tehetjük meg a nélkül, hogy az elmúlt századok nagy eseményeinek évfordulóiról meg ne emlékezzünk. 1535. augusztus 20-án fejezte be Kálvin János Bázelben az Institution magyarul a Keresztyén Vallás Rendszere néven ismert nagy művét. 1536. márciusában jelent meg a munka ugyancsak Bázelben. Még Kálvin János életében 14 latin és 10 francianyelvü kiadást ért. Magyarul 1624-ben jelent meg először Szenczi Molnár Albert fordításában Hanauban. Kálvin Jánosról tudnunk kell, hogy Istennek a teljes Szentírásban foglalt üdvakaratát, az Ur Jézus Krisztusban megjelent evangéliumát ő értette meg legjobban. Az Institutio Kálvinnak főműve, legnagyobb irott munkája, amelyben Kálvinnak egész könyvtárat kitevő többi összes munkái bennfoglaltatnak. Az 1559-iki, legbővebb kiadás körűi-beiül ötször annyi terjedelmű, mint az első kiadás, mely most négyszáz éve jelent meg. És sehol egy fölösleges gondolat, fölösleges szó, irója sehol nem ismétli önmagát, sehol semmi rendszertelenség, mindenütt a legrendszeresebb összefüggés: Kálvin összes munkái és az Institutio első és későbbi bővebb kiadásai között. Olyan Kálvin Jánosnak ez a főműve, mint egy kitűnően tervezett gyönyörű templom, melyet kisebb vagy nagyobb alakban is meg lehet építeni ugyanazon tervezés szerint, a templom ugyan az, csak a méret kisebb vagy nagyobb. Mi sokszor hajlandók volnánk azt gondolni, hogy különösen a hit tárgyainál a kifejezési forma, a rendszer tökéletessége: a lélekés életteljesség rovására megy. És ime: a Kálvin Institutioja a Biblia után a világ legmélyebb s minden idők legtudományosabb, leglogikusabb, legrendszeresebb könyve, mégis csakúgy lobog minden sorából a hit lángja, világit a lélek és élet fénye, melegít, szinte éget az Isten dicsőségeért égő szeretet. Mi azt szoktuk mondani s emberileg igazunk is van, hogy egy ilyen nagy munka megírásához tömérdek idő, a külvilág vonatkozásaitól elszigetelt élet kell. És ime: volt-e sokféle munkával elfoglaltabb, zaklatottabb, tildözöttebb élet, mint azé a hazájából hitéért menekülni kényszerült, bujdosó, majd a gonoszság minden fegyvere ellen küzdeni kénytelen Kálvin Jánosé, aki e könyvet irta ? Mi azt szoktuk mondani s emberileg igazunk is van. hogy egy ilyen mű megírásához egy egész életnek búvárkodó munkája, élet- és hittapasztalata szükséges. És ime: mikor e könyvet irója befejezte, még csak 26 éves volt s mikor a munka megjelent, irója még nem volt 27 éves. Csodálatos dolgok ezek. A magyarázat mégis igen egyszerű. A gyönge emberi testben lakozó, emberileg nagyszerű munka- és akaraterőnek: Kálvin Jánosnak nem volt más akarata, csak az Isten akarata, nem volt más ereje és hatalma, csak az Isten kegyelmének ereje és hatalma. Ő csak engedelmes eszköze akart lenni az Isten akaratának, alázatos szolgája az Isten dicsőségének. Azt és annyit cselekedett, amit és amenynyit Isten akart cselekedni ő általa. Ez a magyarázata e csodálatos könyv létrejöttének. Ez volt magyarázata annyi csodálatos hitvalló életnek. A magyar gályarabok bizonyságtételének, akik közül a megmaradtak megszabadulásának 260 éves évfordulója a folyó évben volt. Kálvin szelleme hatotta át Ruyter Mihály hollandi admirálist, akinek a gályarabok Isten után szabadulásukat köszönhették. Kálvin lelkének sugarainál látta meg és szolgálta Isten dicsőségét a magyar Kálvin, a dunántuli születésü Méliusz Horhi Juhász Péter debreceni püspök, akinek születése 300 éves évfordulójáról ez évben emlékezünk. Mindezekért pedig Istené a dicsőség! Magyar református egyházunk a négyszázadik évforduló emlékére magyar fordításban, megfelelő szép for8