A Veszprémi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1936. augusztus

birtokos s lelkész szerető házánál végezte el, itt élte le a gyermekkor gondtalan idejét. Középiskolai és theologia tanulmányait Pápán végezte jeles eredménnyel. Barthalos Dezső neve 40 esztendő lelkipásztori munkáját jelenti a tótvázsonyi szent gyülekezetben. Több helyen volt káplán, az egyház anyakönyveinek III.-ik kötetében található feljegyzése szerint: „hozatott Csurgóról, káplánságból," de ezt megelőzőleg már Tótvázsonyban is káplánkodott Ács Károly lelkipásztor mellett az 1870-es évek végén. A gyülekezet ismerve képességeit, ezért hivta el egyhangúlag Ács Károly halála után 1882-ben. Mint fiatal pásztora ennek a nagymultu gyülekezetnek nagy lendülettel és alkotásvággyal indul neki az épitő munkának. Ugy az egyház, mint a község életében évtizedeken át viszi az irányító szerepet. 1885-ben felállítja a takarékmagtárt, mely a mai napig egyik legjövedelmezőbb bevételi forrása a gyülekezetnek. 1888-ban egy hatváltozatú orgonát építtet a templomban, melyet akkor kivül-beliil renováltatott. Az ő lelkipásztorsága alatt vette meg az egyház a mostani lelkészlakot is. Amilyen szépen nekilendül a külső épités az ő idejében, sajnos ép olyan szomorú valósággá vált ez idő alatt a gyülekezetnek napról-napra való megdöbbentő fogyatkozása. Az ő lelkipásztorsága alatt részben az „egyke", részben az „egyse", részben a kiköltözés folytán egyharmadára apadt le a száma e hajdan virágzó, népes gyülekezetnek. Pedig az ifjú lelkipásztor ekkor még életereje és munkakedve teljében volt. Szóval, tettel és példával buzdította, ébresztgette gyülekezetét. Ez a jelenség, mellyel majdnem tehetetlenül állott szembe, valamint feleségének korai halála és a később kitört nagy világégés nagyon elkedvetlenítették, szolgálatának második 20 esztendejében az eddig alkotó, felfelé törő lelkipásztort. Harangszerző, orgonaépitő pap volt és a nagy világégés elvitte az egyház és a saját vagyonával együtt munkájának minden gyümölcsét. Öreg napjaiban ép a háború ideje alatt mégis ő volt vigasztalója, lelkesítő és bátorító ereje gyülekezetének. A háború utáni évek nehézségeivel azonban a 70 éves lelkipásztor már nem tudott megbirkózni. Ereje napról-napra csökkent, mig végre 1923. junius 8-án átadta lelkét Teremtőjének. Kiváló szónok, szerető szivii, mindenkivel csak jóttevő emberbarát volt. Az ő házából üres kézzel soha senkisem távozott el. 1883-ban nősült, feleségül vette Nyirő Esztert, Nyirő János szentgáli földbirtokos és Tamás Lidia leányát. Boldog, szép házaséletüket Isten 7 gyermekkel áldotta meg, közülük három kisded korban meghalt. 4 gyermekük él, közülök: Dezső tótvázsonyi főjegyző, presbiter, Zoltán vasutitiszt, Emil máv. géplakatos, Irén n. Sonkoly Béla szalóci tanitó özvegye. Felesége 1898-ban elhunyt, ettől kezdve Barthalos Dezső élete az özvegység elhagyatottságában és gyermekei nevelésében telt el.t Isten jósága megengedte érnie azt, hogy gyermekeit mind rév be érni láta. 71 éves korában halt meg a tótvázsonyi gyülekezet 40 esztendeig munkálkodó pásztora, kit szerettei és egy hálás, emlékét hiven őrző gyülekezet kisért el utolsó útjára, a tótvázsonyi ref. temetőbe. Szabó Géza. 6 81