A Veszprémi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1936. augusztus

totta el, miután Bakó Józsefet 2 évi áldásos pécselyi működése után a hidvégi gyülekezet hivta meg lelkésznek.* Nagy Benő tihanyi és arácsi működéséről nincs tudomásom, de a pécselyi munkáját ismerem. Annyival is inkább, mivel 5 esztendőt mint s lelkész oldala mellett töltöttem. Nevéhez fűződik a lelkészlak (1894) és az iskola (1900) felépítése. Szigorú takarékosság jellemezte. Lelkészsége idejében az egyház anyagi ügyei teljesen rendbe voltak. Mint a többi balatonmelléki ekklézsiákat, ugy a pécselyit is a halhatatlan emlékezetű Darányi Ignác földmivelésügyi miniszter gyönyörű szőlőtelepitési akciója a gazdasági felvirágzás talán soha vissza nem térő magas fokára emelte. És ez a felvirágzás Nagy Benő lelkészsége idejére esik. Az egyházi számadások tanúsága szerint 250—300 hl. bor termett az ekklézsiális szőlőkben. A bor árát a takarékpénztárakba helyezték el s Nagy Benő mindig féltett kincsként őrizte a betétkönyveket. Természetesen, mint más egyházakban, ugy Pécselyen is bekövetkezett a pénz devalvációja folytán a gazdasági leromlás. Ennek következményeit ő már nem érte meg. A daliás férfiút, a hatalmas fizikumu, rendkívül takarékos, jóságos szivü lelkipásztort 1917-ben ütőérelmeszesedéssel kapcsolatos szivgyengeség támadta meg. Szerető és forrón szeretett családja minden lehetőt elkövetett, hogy megmentse nemes életét, de a gyilkos kórral csak 6 évig tudott megbirkózni a hatalmas szervezet 1923. év március 15-én adta vissza nemes lelkét Teremtőjének. Özvegye szül. Thury Rózsa itt lakik Pécselyen leányával özv. Márton Ferencné lelkész-özvegygyel együtt. Három gyermeke maradt: Ilona özvegy lelkészné, Rózsa dr. Petrikowsky Lajosné pécselyi ügyvéd neje és Nagy Benő pécselyi községi irnok. Nagy Benő lelkipásztor kihűlt hamvait 1923. március 17-én kisértük ki utolsó útjára a pécselyi temetőbe. A vigasztalás szent igéjét Szűcs József, a veszprémi ref. egyházmegye jelenlegi tudós esperese, alsóörsi lelkész hirdette templomunkban, gyönyörűen felépített beszébjében állította a gyászoló gyülekezet elé Nagy Benőt, mint hűséges lelkipásztort, mint szerető családapát. Az igazak emlékezete áldott! Rádóezy Kálmán. BARTHALOS DEZSŐ 1852—1923 Barthalos Dezső született Kéttoruyulakon 1852. november 25-én református lelkészi családból. Atyja, Barthalos Mihály később nagypiréti lelkész és esperes, édesanyja Varga Rozália. Az ősi, puritán kálvinista parochia levegőjét szivta magába a szülői háznál és atyja példáját követve ő is a lelkészi pályára lépett. 7 testvére közül ketten lettek lelkészek ő és öccse Móric; ki balatonkisszöllősi lelkész ma is. Elemi iskoláit Fehérvárcsurgón egyik nagybátyja, Oláh Sándor föld* Bakó Lajos, jelenlegi mezőföldi esperes kezembe levő adatai szerint nem Bakó József, hanem Bakó Imre (Lajos édesatyja) volt nemespécselyi lelkipásztor, ki onnan nem Hidvégre, hanem Fehérvárcsurgóra került lelkipásztornak s innen ment azután 1888. márc. 15-én, amint akkor nevezték, Város—Faluhidvégre. Fehérvárcsurgó, 1936. junius hó 12-én. KOVÁCS LAJOS e. m. lelkészi-főjegyző. 80