A Veszprémi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1936. augusztus

tetmunkáról; 10.) a leányegyházak missziói életéről; 11.) a kiskörök munkásságáról, a hitélet általános vonásairól, a sectákról és a missziói munka akadályairól szólok. 1. A gyermek-misszió. A missziónak ez a munkássága a legkifejlettebb — kétség kivid — egyházmegyénkben. Ennek oka főképpen az, hogy az iskolához kötött gyermeket sokkal könnyebb megközeliteniink, mint gyülekezeteink iskolából kikerült tagjait. Mégis,,még mindig van 4 olyan fiókegyház, 4 leány- és 2 anya-egyház, ahol a kedvező helyi körülményeket nem aknázzák ki a gyülekezet vezetői s nem folytatnak bibliaiiskolai munkát. Pedig nem szabad lekicsinylenünk ezt az ágát a miszsziói munkásságnak. A gyermek a maga bűneivel éppen ugy Ítélet alatt áll, mint a felnőtt. Az ítélettől csak a Krisztusban vetett hit szabadítja meg. Ennek a hitnek a gyermek életében sokkal kevesebb akadálya van, mint a felnőttében. S ha ezek az akadályok leomlanak és a gyermek gyermeki hittel tud felfelé tekinteni, igaz ő Krisztus által az Isten előtt. A gyermekkorban ez a hit elég a megtartatásra, bár érettebb korban elégtelennek, hiányosnak bizonyul. Oda adjuk-e magunkat Isten kezébe, hogy ezt a kételkedésnélküli, tiszta, gyermeki hit általunk munkáltassák bibliaiskolás gyermekeink lelkében ? Van-e olyan bibliaiskolásunk, akit még soha sem állítottunk e kérdés elé: „Szereted-e a Krisztust ?" Ha van, ugy várakozik ránk a teendő. Van-e olyan gyermek gyülekezetünkben, aki csak az iskolában és a templomban hallott bennünket imádkozni, Bibliát olvasni és az Ur csodáiról lelkesedve beszélni? ha van, akkor el kell ahhoz menni szülei házába s ott is kell vele imádkozni, beszélni az Ürról, hogy jó korán megérezze azt, hogy a hit nem csak vasárnapi dolog, a Krisztusról szóló beszéd nem csak iskolai tudomány, hanem mind a kettő mindennapi kenyerünk, örömünk és erőforrásunk. Miga gyermekmissziónak az iskolában lefolyó része már kiépült egyházmegyénkben is, nagyon elhanyagolt iskolán kivüli része. Pedig az egyessel, az egyes sajátos miliőjében igazán az iskolán kivül találkozunk. Ne nyugodjunk hát addig, mig az egyessel külön nem imádkozunk együtt s nem beszélünk Isten dolgairól, mert mig csak a többhöz beszélünk egyszerre s a több között szólunk az individuumhoz, mindig fenn áll a veszélye annak, hogy a személyhez szánt üzenet csak általánosságnak elhangzó intés marad, csupán és éppen nem az Ur szava lesz a gyermek lelkéhez. Hiányossága gyermekmissziónknak a munkatársak csakély száma is. Örvendetes, hogy egyes helyekről az a hir érkezett (Csór, Zánka), hogy ebben a munkában odaadással vesz részt a lelkész neje s egy helyen a lánya. (Zánka). Kiemelkedő a bibliai iskolai átlag munkásság közül Balatonfüred és Veszprém. Ez utóbbi helyen 7 csoportban 7 segédmunkás buzgólkodásával folyik a gyermekmisszió iskolai része. Gyermekistentisztelet, mint a gyermekmisszió kiegésszitő része 25 jelentőiven szerepel. Csak az a sajnálatos, hogy egy kivételével, ahol bibliaiskola nem volt, ott gyermekistentiszteletet sem tartottak, pedig ez a gyermekmisszió teljes elhanyagolását jelenti ezekben a gyülekezetekben. Biblilaiskolai utmutatóul és vezérfonalul legtöbb jelentés a Beimissziói utmutatót jelöli meg, ám ezenkívül Frankhauser, Ecsedi Aladár, Czeglédi Sán dorné művei, a Hastings művek és a Fecske is vezérfonalként 26