A Veszprémi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1930. július

— 66 — Zsika úrleányt jegyzőkönyvi kivonattal kívánja értesíteni. Jelenti elnök, hogy a tankönyvszázalékot nagyon kevesen szolgáltatták még be. A kartársakat a tankönyvszázalék befizetésére kéri. Tudomásul szolgál. A gondosan összeállított elnöki jelentést a közgyűlés köszönettel veszi tudomásul. 5. Baráth Károly szentgáli tanító néhai Mészely Sándor volt szentgáli tanítótársunkról irt emlékbeszédét olvasta fel. Munkájáért a közgyűlés köszönetet mond és azt egész terjedelmében jegyzőkönyvileg megörökíteni kívánja. »Mélyen tisztelt Közgyűlés! Egy korán elköltözött kartársam sírjára teszem most le az emlékezés koszorúját. Ez, az élete legszebb idejében eltávozott pályatársunk, kiről most emlékezünk, Mészely Sándor, volt szentgáli I. kántortanító. Mészely Sándor 1890. évben Moha, Fejér megyei községben született. Korán árvaságra jutott s neveléséről az arácsi sze* retetház gondoskodott. Itt, majd Balatonfüreden járt iskolába. Azután a pápai tanítóképzőbe került és itt szerezte oklevelét) 1909-ben. Mint kezdő, fiatal tanítót a magyaralmási gyülekezet választotta meg tanítójául. Mikor jött a nagy világégés, innen szólította a haza harcba őt is, hogy vérének hullásával is tegyen bizonyságot arról, hogy a magyar tanító nemcsak szóval tanítja, hogy a hazát szeretni kell, hanem példát is nyújt arra. Mészely az elsők között volt, kik az orosz fronton megismerkedtek a háború borzalmaival. Egy hónapja volt a csatatéren, amikor egy orosz golyó szétroncsolta jobbkezét. Ezután már katonai szolgálatra alkalmatlanná vált. Visszakerült újra iskolájába s nevelte, tanította az elközelgő nehéz életre a reábizott tanítványokat. Majd megnősült. Magyaralmásról Sáregresre, innen 1927-ben Szentgálra került. Itt volt haláláig, ami hamar be is következett, mert 1930 január 12-én sok szenvedés után nagybeteg felesége és súlyosan szenvedő gyermekei között a székesfehérvári kórházban visszaadta nemes lelkét Teremtőjének. Ott, Székesfehérváron temették el. Temetésére megjelentek mindazon községekből, hol tanított, hogy szeretetükről tegyenek tanúbizonyságot jelenlétük-