A Veszprémi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1929. augusztus

— 8 ­eseményeiről. Emlékezzünk Isten iránt való hálával azért, hogy a reformáció világát a lelkekben felgyújtva, a má­sodik pünkösdöt e világra elhozta. És ne engedjük el­homályosítani azt a nagy igazságot, hogy a hit és lelki­ismeret kérdéseiben elalkuvásnak helye nincsen, mert a „protestatio" szavaival élve: „Azokban, amelyek Istennek tiszteletére, mindeneknek üdvére és boldogságára tar­toznak, az Isten parancsából és lelkiismeretünk miatt, minden előtt Istenre kötelesek vagyunk tekinteni". A protestantizmus tehát nem tagadás, hanem pozitívum, mert a lelkiismereti szabadság elnyomásának meg nem engedése, a lelkiismereti szabadság várának kiépítése, megvédelmezése a legigazibb pozitív munka, ami egyál­talán csak elképzelhető. Istené legyen a dicsőség, aki adta nekünk a protestantizmust és annak hitvalló hőseit! Ad II. 1. Esperes úr jelentésében következő kegyeletes sza­vakkal emlékezik meg szentmihályuri dr. Horváth Gyula balaton­almádi főgondnok úr elhunytáról: Nagy veszteség érte református egyházunkat szentmihályuri dr. Horváth Gyula ügyvéd, volt ország­gyűlési képviselő, Balatonalmádi kiváló főgondnokának 1928 okt. 20-án történt elhunytával. Balatonalmádi egyházközségünk ref. templomépítésének mozgalma az ö nevéhez fűződik. Mint egykor a zsoltáriró Dávid király, ő is eltökélte szivében, hogy templomot épít az Urnák. És buzdított, kért, fáradott, utazott, anyagiakban is nagymérvű áldozatokat hozott a szent cél érdekében. Mult év október 22-én történt temetésén megjelentem és a boldogult kívánsága szerint a háznál hirdettem Isten vigasztaló szent Igéjét. Sírjára nemeslelkü özvegye szül. Rosenbach Olga úrnő nagy áldozatkészséggel evan­géliumi tárgyú, kitűnően sikerült művészi síremléket állíttatott, mely­nek felavatási ünnepélye folyó évi július hó 7-én volt a vörös­berényi temetőben, melyen Isten igéjének hirdetésével szintén részt­vettem. Annak idején személyesen is kifejeztem egyházmegyénk részvétét, egyházunk emez igaz és hü fiának elhunyta felett, aki még sírjából is buzdít, lelkesít, templomot épít. Most e helyről is közöljük részvétünket jegyzőkönyvi kivonatban nemeslelkü özve­gyével. Közgyűlés az elhunyt nemes férfiú emlékezetét jegyzőkönyvébe iktatja, nemeslelkü özvegyét, szül. Ro­senbach Olga úrnőt egyházmegyénk részvétéről jegyző­könyvileg értesíti.

Next

/
Thumbnails
Contents