A Veszprémi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1929. augusztus

— 16 E. T. V. t.-c. 34. §. A) 3., 4., illetőleg B) pontjai szerint minősülő fegyelmi vétséget követ el és ellene a fegyelmi azonnal megindítandó. 8. Közgyűlés határozatilag kimondja, hogy azok ellen, akik a vallásos esték, iskolai, egyházi és hazafias ünnepélyek megtartására, bibliai iskola tartására, konfirmáltak oktatására, ismétlők vallásoktatására, iskolás gyermekekkel biblia olvastatására, alapigék leiratására vonatkozó határozatokat be nem tartják, a fegyelmi eljárás megindítandó. 9. Esperes úr jelenti: Mulatozások, egyházi bálok, hála Istennek szünőben vannak. Még pedig olyan mértékben, minél nagyobb mértékben újul fel a vallásos buzgóság. Van hely, ahonnan önérzettel jelentik: nálunk nem akad ittas ember sem, még a lakodalomban sem. De meg is látszik portáikon, házuk táján, gazdaságukban, hogy nem korcsmára költik keresetüket. A színielőadások divatja azonban terjed. Mi legyen itt a teendőnk ? Ahol ezeket nem követeli a helyzet, ne is hozzuk be. Mintsem azonban munkakerülő felelőtlen egyének vegyék kezükbe ifjúságunkat, vagy önmaguk „tanuljanak" színdarabot, jobban mondva rendetlenkedjenek ezen a cimen, vegyük kezünkbe magunk ezt az ügyet. A kérdés nem olyan egyszerű : nincsenek olyan darabjaink, amelyek ifjúsági, valláspedagógiai szempontból többé-kevésbbé károsak, tehát használhatatlanok ne lennének. Az elmúlt télen is október közepétől április végéig magam foglalkoztam gyülekezetem ifjúságával, betanítottam és előadattam három egyfelvonásos, egy háromfelvonásos és egy ötfelvonásos színmüvet, de alaposan átdolgozva. A külföldi egyházi életben számoltak már ezzel a körülménnyel és egész irodalma van az olyan színmüveknek, melyek valláspedagógiai szempontból használhatók és alkalmasak. Minket is rákényszerít az idő, hogy ezt a kérdést megoldjuk, ha azt akarjuk, hogy ifjúságunk a helyes célnak és iránynak maradjon szolgálatában és ne jusson a sátán karmai közé, most már a színielőadások cimén is. Aki az alkalmas darab megválasztási, alapos átdolgozási munkáját vállalni nem akarja, sokkal jobban teszi, ha nem rendez műkedvelőelőadást. A korszellemnek ezt a hajlandóságát is az evangélium terjesztésének eszközéül használni: ez lesz a megoldandó feladat. Közgyűlés felhívja a lelkész és tanító urakat, hogy amennyiben ifjúsági szinielőadást rendeznek, vagy az