A Veszprémi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1920. július

- 10 — Nagy Sándor lelkész és dr. Sebestyén Jenő theológiai tanár urakról. — ugy szintén az amerikai, skót és holland testvér egyházakról, akik egyházmegyénk területén élő lelkész özvegyek. — szegény gyermekek három vagy több gyermekkel biró lelkészeknek tekintélyes anyagi segélyezésével, — a köznyomort enyhítették, — a gyermekek nevelését megkönnyítették, s ez által az isteni gondviselésben vetett hitet a szivekben meggyökereztették. Isten áldása legyen a jószivü adakozókon. Ugyan ez év márc. 3.-án adta át nemes lelkét az ő teremtőjének a budapesti ref. egyház első lelkésze és püspöke Petri lélek 68 éves korában. — Mintaképe volt ő a fenkölt lelkű magyar ref. papnak. — A politikai élet hullámaiba nem vetette magát bele bár egész életében a magyarság és egyháza ügyeinek élt. -- kiváló szónok volt, szelid egyenes jóságos, nemeslelkü és bölcs ember, aki csak szeretni tudott, de gyűlölködni nem. Mindennemű érzelemnél elenevebben élt bene magyar fajunk rajongó szeretete és ha minden feltűnést gondosan került is, annál buzgóbban vett részt nagyon sok társadalmi és kulturális mozgalomban. — Legyen a nagy embernek drága emléke mindenekelőtt feljelenthetetlen s tettre buzdító példa a közügy és a haza szeretetében. A háború elvesztése és méginkább az annak nyomában járó forradalmak szegény magyar hazánkat olyan nyomorúságba juttattak, amely felül haladja a nemzet minden eddigi nagy szerencsétlenségeit. Honunkat végleg elveszettnek még sem tekinthetjük a balsorsnak magunkat meg nem adhatjuk egy pillanatra sem. Mert ime Isten küldött a magáhoztérő nemzetnek egy református férfiút, egy host, főméltóságu nagybányai Horthy Miklós kormányzó urat — akinek a romokon való megjelenése nemcsak m. nemzeti életünk újjászületésének, hanem refgr-