A Veszprémi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1918-1925

- 33 győződésre jutott, hogy ja teadványt aláírók többen kijelentették, hogy az aláírás nem tőlük származik. Ugyancsak püspök úrhoz küldöttségileg akartak menni hasonló kérelemmel és a segédlelkész tudakozta meg előre, vájjon püspök úr mikor található otthon, amiből nyilvánvalónak látszik, hogy a segédlelkész főnöke háta mögött nemcsak hogy az elégedetlenekkel tartott, de ő akarta vezetni azt a küldöttséget, amely eljárását az öreg lelkész ellen irányította. Az egyházmegye közgyűlése megdöbbenve hallgatta az ősz lelkész ajkáról a keserű panaszt és mivel jelenlevő segédlelkész a hozzá intézett kérdésre kijelentette, hogy tudott arról, miként küldöttség szándékozik menni püspök úrhoz s ezt főnöke előtt mégis elhallgatta, tehát teljesen hiányzott lelkéből az a meleg szeretet, tisztelet, ragaszkodás, mellyel egy ifjú lelkésznek a hosszú terhes munkában megfáradt s az élet alkonya felé lépdelő öreg principális iránt lenni kellene, Györffy Lajos segédleíkésznek Papkesziről azonnal való elrendelését határozza s az egyházmegye ügyésze indítványára pedig ellene az egyházi V. t.-c. 34. § A. 10. pontja értelmében a fegyelmi eljárás megindítását mondja ki. Minthogy azonban a tárgyalás során az is kitűnt, hogy panaszos beadvány aláírói a községi jegyzői irodába hivattattak s a lelkész elleni panasz itt íratott alá, tehát a községi jegyző is részes abban, hogy ott az öreg lelkész nyugalma megháborítva van, azt is kimondja közgyűlésünk, hogy kéressék fel Veszprém vármegye alispánja a papkeszi jegyző, Tatay Sámuel ellen a szükséges eljárás megindítására. Jegyezte : Csomasz Gyula az 1—24., 42., Csajághy Károly a 25—34., Dr. Györffy Zoltán a 35—41. számú határozatokat. összeállította: Csomasz Gyula S. k. e. ni. aljegyző. Hitelesítjük : Veszprém, 1920 augusztus 9-én Dr. Száz Ferenc s. k. Demjén Márton s. k. esperes. 6