A Veszprémi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1916. július

Istene. A veszprémi sirbolt egy érckoporsóval rejt többet; de nemzeti életünk egéről letűnt egy önfényében ragyogott csillag. Miénk dunántúliaké volt ő, ez büszkeségünk s hogy elvesztettük, közvetlen mély gyászunk és szomorúságunk Legyen a nagy embernek drága emléke mindenek előtt felejthetlen s tettre buzditó példa a közügy és a haza szeretetében. Velünk együtt gyászolja a pápai ref. egyhm. másfél évtizeden át volt szeretett gondnokát T. Barthalos Istvánt, ki rövid betegség után f. év ápril. 17-én 67 éves korában hunyt el. Istentől nyert szép tehetségeit gazdagon gyümölcsöztette a közügy szolgálatában anyaszentegyházunk és szeretett édes hazánk javára. A korán és váratlanul megnyílt sir ürege adjon testének édes nyugalmat, nemes lelke pedig ott lenn találja meg jutalmát az egek egén az igazak társaságában. Ugyancsak a napokban vésztettük el egyházi közéletünk tipikus, éidemekben gazdag, kimagasló alakját: nádasdy Sárközy Aurél cs. kir. kamarás s nyugalmazott főispán urat. Jul. 7-én 72 éves korában hunyt el a minden jó lélekkel s az egyházi és országos közügyekkel együtt érző nemes lélek. Két egyh. kerületnek volt évti • zedeken át tanácsbirája, a drégelypalánkai egyházmegyének gondnoka. Temetésén jul. 10-én részvéttel áldozott ravatalánál két egyh. ker. püspöke, s ott voltunk lélekben mi is mindnyájan, hogy kívánjunk az elköltözöttnek hű és kitartó igaz munkája után cdes álmot, boldog nyugalmat. A nagy és felejthetlen emlékű Baksaynak méltó utódát a főpásztori székbe egyhangúlag választolta el a dunamelléki egyhker. főt és mélt. Petry Elek budapesti lelkész és egyházkerületi főjegyző személyében. Az igaz