A Veszprémi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1916. július

— 14 — Itt említem íel azt is, hogy T. Vámos Géza pap keszii s. lelkészt, ki a mezőföldi egyházmegyéből jött áthozzánk f. év junius 4-én Balatonfüreden én exmitáltam s hatalmaztam fel a sákramentumok kiszolgáltatására ünnepélyes kibocsátással. — Ugyancsak felemlítem azt is, hogy T. Somogyi Zoltán a f. év január 1-vel elfoglalta Szentgálon rendes lelkészi állását. Lelkészeink közül hadiszolgálatban jelenleg nincs senki. Tiszt. Horváth Lajos vilonyai lelkész a déli harctérről végleg szabadságoltatott s lelkészi állását f. év március hó 1-vel elfoglalta. Ugyancsak márc. 1-vel foglalta el állását, a tényleges katonai szolgálat alól ideiglenesen felmentetvén: Tiszt, Fazekas Mihály a galíciai harctérről. A tárgysorozat során beadott időnkénti jelentései tanúságot tesznek arról, hogy tábori lelkészi kötelességeinek a szó magasztos értelmében igyekezett sok fáradsággal és küzdelemmmel, de becsülettel megfelelni, minek is élő bizonysága az, hogy hűséges munkálkodásáért a legnagyobb hadúrtól Őfelségétől elismerésben és kitüntetésben részesült a 2-ik osztályú lelkészi érdemkereszt elnyerésével. Én szívesen gratuláltam, de helyén való, hogy egyházmegyénk is nyilvánítsa a maga szives üdvözletét. Egyházmegyei tanítóink közül folyvást a harctéren vannak, értünk és hazánkért szívesen szenvedve: Tóth Sándor balatonarácsi, Csefkó Zsigmond balatonszőllősi, Kiss Árpád szentantalfai, Vajda Péter gyulafirátóti, Darab Lajos vilonyai; Szeremlei János lovasi, Balogh Zsigmond tótvázsonyi és Váczy Sándor szentkirályszabadjai tanítók. A mindenható isteni gondviselés védelmezőleg gyámolitsa őket nemes harcaikban, hogy a kivívott béke áldásainak élvezésére épségben, egészségben térhessenek vissza édes otthonaikba, iskoláinkba.