A Veszprémi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1907. július

- 18 lésénél s az áldozatok megteremtésénél segit az a mindenható Isten, akiről jól esik tapasztalnunk azt, hogy ott van mindenütt, ahol gyámolitásra van szükség. Az egyházlátogatás alkalmával felhívtam a presbitériumokat az uj adótörvény tanulmányozására, az abban foglalt adókivetésnek, ha szükségeltetik, igénybevételére, a választók névjegyzékének két példánybani összeállítására s az esperesi hivatalhoz leendő beküldésére, ugyszinte felhívtam lelkésztársaimat a lelkészi nyugdíjintézetet illetőleg kellő okmányaik beszerzésére s hozzám való beküldésére. A lelkészi nyugdíjintézetnek van egyházmegyénkben 27 tagja, mint a mellékelt kimutatás tanúsítja. Lelkészválasztások történtek: Iszkaszentgyörgyön, Mohán — mivel Szabó Aladár megválasztott lelkész időközben lemondott — Csórón és Rátőton. Tanitóválasztások Monoszlón és Csurgón. Mindezen választásokat esperesileg meg is erősítettem. Segéd- és helyettes-lelkészek voltak az elmúlt évben: Mohán t. Velegi István, Csórón t. Pap Ödön, Litéren t. Takácsy Dániel, Papkeszin Jezerniczkv Aladár, Rátóton t. Patay Emil, Monoszlón t. Zergi Mihály és Balatonfüreden esperesi káplán t. Eötvös Sándor. Akik közül t. Jezerniczky Aladár Amerikába elválasztatván lelkészül, julius 1-én egyházmegyénkből távozott. T. Velegi István, Pap K. Ödön, Eötvös Sándor rendes lelkészekké választattak el s igy jelenleg alkalmazás alatt vannak t. Takácsy Dániel, Patay Emil, Zergi Mihály, Székely István és Olé Sándor. Nem panaszképpen mondom, de szabad legyen mégis jeleznem azt, hogy az esperesi hivatalnak és irodának dolgai rohamosan szaporodnak. Mult évben volt iktatói számunk 1301, postára tett küldeményünk 993. Ezen évben ez ideig van iktatói számunk 1080, szétküldöttünk pedig postakönyvünk szerint 890 levelet és küldeményt. Tisztelettel s szeretettel kérem azért lelkész- és tanitótestvéreimet, könnyítsék meg a nehéz munkát azáltal, hogy az őket illető esperesi megkereséseket s felhívásokat kellő és pontos időben teljesítsék, mert csakis igy lesz elviselhető a teher, édes és eredménynyel járó a nehéz kötelességteljesitésünknek munkája. Megköszönve végezetre nagyságos gondnok urnák irántam mindenha tanúsított jóindulatát, szives közremunkálását, az egyházaknak s ezek tisztvise-