A Veszprémi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1904. augusztus

— 6 — a mindenható Istennek, ki az ö erejét erőtlen teremtéseiben ez alkalommal is megdicsőítette. Ott voltam lélekben s az elsők között üdvözöltem az egyházmegyénk nevében is az Istennek ama kedves emberét, a költői ihlettséggel felkent prófétát, főtisztelendő s méltóságos Baksay Sándor kunszentmikiősi lelkész és solti esperes urat, midőn öt a dunamelléki egyházkerület föpásztorává elválasztotta. Együtt örültem s örülök most is azon sokakkal egyetemben, kiknek véghetlen gyönyörüségök, szivök vágya, lelki boldogságuk teljesedett be azon alkalommal, midőn szeretett föpásztorunk, a lelkiekben vezérünk s világító fáklyánk főrendiházi tagságra méltóztatott. Kívánjuk mindnyájan, hogy a mindenható isteni kegyelem hordozza öt mindenha atyai karjain anyaszentegyházunk s édes hazánk ügyeinek szolgálatában ezek felvirágoztatására! Nagyságos gondnoktársammal s több erre felhívott s hozzánk csatlakozott egyházi s világi társainkkal együtt az egyházmegye képviseletében részt vettem Veszprémmegye főispánjának, méltóságos lvolossváry József urnák beiktatásán, hol jókivánatainkat s üdvözleteinket a dunántúli ev. ref. egyházkerület, pápai főiskola, mezőföldi s pápai esperesség nevében is főtisztelendő Németh István kerületi főjegyző ur meleg szavakkal tolmácsolta. Az egyházlátogatást — a közbejött pünkösdi ünnepek miatt — két részletben máj. 1—11-ig, azután május 24-töl junius 2-ig teljesítettem. Végeztem eme nehéz, de nagyon fontos munkát nt. Jákói Pál egyházmegyei tanügyi bizottsági elnök úrral, nem kell indokolnom, hogy mi okból? Vele együtt szereztem meg a tapasztalatokat egyházmegyénk minden iskolájáról, kivéve az arácsit, amely hirtelen fellépett járvány miatt tanuló nélkül volt ezen időközben. Az iskolákról nt. útitársam — azok szellemi állását illetőleg — meg fogja jelentését tenni, mint az egyházmegyei tanügyi bizottság elnöke. Én csak annyit mondhatok, hogy egyházmegyénk iskolái átlag elég magas szellemi nivón állanak, de azt is meg kell vallanom, hogy még sok kívánni való van bátra több helyeken, nevezetesen: Tihany, B.-Udvari, B.-Kis-Szöllös, Öcs, Monoszló, Sóly és a vilonyai iskolákban. Egyházaink kül- s beléletét, anyagi s valláserkölcsi életét tekintve, jólesett tapasztalnom, hogy a krisztusi szellem él s magasztos