A Veszprémi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1903. március
vényben levő egyházi törvények némely részeinek homályosságát, sokszor ellentmondó voltát, — rendszeresen követi — és pedig ugy a közigazgatási, mint a fegyelmi eljárás szabályozásánál egységesen, az eljárás természetes menetét ugy, hogy az eljárás meginditásától kezdve egész az Ítélet hozataláig, olyan sorozatban vannak összeállítva az eljárási szabályok, amily sorozatban az ügyek természetes lefolyása történik, ugy, hogy az eljárási szabályokat az egyházi biróságok nem jogász tagjai is a legnagyobb könnyűséggel annak helyén biztos kézzel feltalálhatják s alaposan és minden nagyobb nehézség nélkül megfelelően alkalmazhatják. Nem találjuk tehát alaposnak a magunk részéről az egyházi sajtóban is többször hangoztatott azt a kritikát, mintha az egyházi törvénykezés nagyszámú törvényszakaszokba burkolva nehézkesebbé és szövevényesebbé tétetnék ; aunyival kevésbbé, mert a törvényjavaslat ide vonatkozó szakaszainak száma a most érvényben levő törvény vonatkozó szakaszainak számát alig 6-al haladja tul, daczára annak, hogy a jelen javaslat számos uj útbaigazító intézkedést is tartalmaz. Lényeges ujitása a javaslatnak az, hogy a közigazgatási és a fegyelmi eljárást a törvénykezési albizottság jelentéséből kitetszőleg is, az egész vonalon egységesen szabályozza s ez által elkerüli ama számos ellentétes intézkedést, mely a mostani törvényben foglaltatik, s viszont azokat az eltéréseket, melyek a két külön eljárás természetéből folyólag külön szabályozandók, utólag egy helyen sorolja fel. Lényeges újítást képez az is, hogy a javaslat az egyházmegyei elnökséget, illetőleg az egyházmegye esperesét ugy a fegyelmi, mint a közigazgatási ügyekben is a békéltetési eljárás behozásával kiterjedt hatáskörrel ruházza fel, amely eljárás mig egy részről azt az üdvös eredményt fogja előidézni, hogy a vitás közigazgatási ügyek tekintélyes része is a peres eljárás mellőzésével egyezségi uton lesz rendezhető s igy a költséges bírósági eljárás az ügyek nagy részénél mellőzhető lesz, addig más részről kellő biztositékot nyújt a javaslat a tekintetben, hogy olyan ügyekben, amelyek egyházi közérdeket érintenek, bár lehetséges lesz a kiegyezés, de ily egyezségkötés az egyházi közérdek sérelmével sohasem járhat, mivel elrendeli a javaslat, hogy ily természetű békéltetési eljárásoknál a közérdek szempontjából az egyházmegyei ügyész is meghallgatandó, s az egyezség csak abban az esetben hagyható jóvá
