A Veszprémi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1898. június

- 13 — megválasztatása, illetve meghivatása rendben történt; B.-Henye is választott már Magyar-Ittebéről, de válaszát ez ideig még nem kaptam meg. Yáczy Sándor, Kenessey István, Szűcs Ferencz tauitó urak megerősítését is kérem a tárgyalás sorrendjén, bár nem tudom okleveleik beérkezhetnek-e most, miután oklevelét sok tauitó eredetiben küldte fel a korpótlék kérvényhez mellékletül. IV. Az egyházi hivatalnokok és egyháztagok között, mint egyh. látogató társam a naplóban megjegyezte: «rend és békesség van.» Mult évi közgyűlésünk óta elhagyta egyházmegyénket Csukás Endre szent-király-szabadjai s.-lelkész. Fekete István ugyanoda való Il-od tanitó, kit még egyházmegyeileg megerősiteni sem lehetett. Azt mondám föntebb, hogy rend és béke van az egyházakban, de azt is hozzá kell itt tennem, hogy csak Szent-Király-Szabadján nincs, indítványozom tehát: nevezzen ki az egyházmegyei közgyűlés oda egy bejáró lelkészt s hatalmazza és bizza meg az iskola, reparatiónak, de azonnal leendő elintézése s tisztába hozásával. Szomorodott sziwel jelentem, hogy Szabó Pál szent-antalfai lelkész társunk folyó évi április hó 24-én hirtelen halállal kiragadtatott közülünk. Vasárnap lévén, az napon papi ruhába öltözve, Isten házába készült, az örök igazságok hirdetésére, azonban elérkezett a minden emberek számára kirendelt ház, a koporsóba, hirdetve az isten emberének, Mózesnek amaz örökké igaz in mdását: «Elragadod őket mintegy árvízzel; olyanok mint az álom reggel; mint a fü, mely hirtelen megszárad». Zsolt 90. 5. Egy pontos s hivatásának rendesen megfelelő lelkészt vesztettünk el benne. Áldás maradjon emlékezetén! Van egy másik halottunk is, kiről meg kell emlékezuünk, nevezetesen : Nemes Fülöp János padragi lakos atyánkfia, ki csak egyházmegyénkben hét egyháznak alapított 200—200 frtot, folyó évi márczius hó 22-én halálos álomra hunyta szemeit. O egyszerű juhász ember volt, de Istenét, ev. ref. egyházát szerette s nem sajnált érte áldozatot hozni, mi se sajnáljunk atyafiúi részvétünknek jegyzőkönyvünkben kifejezést adui. Áldja meg a mindenható Isten haló poraiban is ezt a nemcsak névvel, de szívben is valóban nemes embert.