A Veszprémi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1894. december, 1895. augusztus

Tartalomjegyzék

24 tagadhatatlan, hogy évről évre, több több helyen merülnek fel hivatalnokainknál, különösen a lelkészeknél hátralékok. Az egyházak fentartják magukat: 1. Egyházi adóból, moly némely helyeken már birtok aránylagos vagy legalább a felé hajlik; 2. Földjeink jövödelméből; 3. Közös malmoztatásból, közösen vállalt kaszálás vagy aratásból; 4. Tőkéik kamataiból. IV. Tanügy. Az általános tanitó-hiány, és a fizetés csekélysége miatt üresedésben volt a b.-udvari, rátóti, inotai, a őrsi, uj év óta a veszprémi leány tanitó-női állomás, s ezek mindegyike ma is betöltetlenül áll, — az inotai csak annyiban a mennyiben a megválasztott tanitónak nincs elbocsátó levele a tatai esperes úrtól, szükség van még Csurgón ós Vámoson másod tanítókra. Jelentkeztek ugyan rendes tanítói állomás elnyerhotéseért Barbély Károly ós Molnár Zoltán, a nagykőrösi tanitóképezdóben IV. évet végzett s a képesítési vizsgát f. augusztus hóbanletenniigórkező-jelöltek, s jelentkezett legközelebb Zerenczky Károly a budapesti róm. kath. tanitó képezdóben pályát végzett jeles növendék, ki, hogy énekeinket megtanulhassa: másodtanitóul kiván alkalmaztatni. A jelentkezőket alkalmazva is 3 állás marad még betöltetlenül. Az 1893. évi XXVI-ik t. cz. alapján, tanítói fizetésüknek feljavítása indokából államsegélyért folyamodó egyházaink közül, ez ideig csak a csurgói nyert 100 forint államsegélyt, mely azon esetben tétetik folyóvá, ha az állomást okleveles tanítóval betöltvén, a választás idejét s a választott tanitó okmányait a fehérmegyei közigazgatási bizottság utján, a választás jóváhagyása s az államsegély folyósítása végett felterjeszti. Népiskoláink állapotáról a tanügyi bizottság elnöke, a tárgysorozat rendjén megfogja tenni kimerítő jelentését, de mivel egyh. megyénk iskoláit egyházlátogat.ís alkalmával megvizsgáltam, nem mulaszthatom el, hogy itt is fel ne említsem, miszerint azoknak szellemi állása minden jogos kívánalmaknak megfelel.