A Veszprémi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1892. augusztus
másé. Bár csak ez örömet is meg ne keseritené a félreértés, balitélet, alaptalan gáncsoskodás és az önérdek-féltés, melyet a közérdek kára nélkül nem elégithet ki a legjobb szándék semEzek leverő gondolatok a kedélyre az egyházi közpálya emberénél, és Istenbe vetett erős hitre van szüksége, hogy az útját álló akadályoktól el ne rettenjen. Ebből a hitből meritek azért ón is erőt esperesi pályámon, nem kételkedvén, hogy Isten áldását adja a buzgó törekvésre is. De emberi segítségre is szükségem van. Egy ember, lenne az bár a legkitűnőbb, csak kis részét végezheti a munkának, mely a közös czólra szükséges, a tábornok a tábor közreműködése nélkül a legbölcsebben kieszelt hadi tervvel sem nyerheti meg a győzelmi borostyánt. Kérem azért szivem teljességéből lelkész testvéreimet, kik velem együtt hivatvák Kisztus testének építésére, a szolgálatnak munkájára, hogy tiszteikben pontos és lelkiismeretes eljárással könnyítsék meg az ón hivatalom terheit! Kérem egyházmegyénk néptanítóit, hogy nemes hivatásuk nagyfontosságától áthatva, egyházunk veteményes kertjének csemetéit olyan gonddal neveljék, hogy azokban nekem is örömem teljék, ós ez öröm lelkesítő ösztönül szolgáljon a kitartásra, nehéz pályámon! Kérem a kormányzatom alá tartozó szent gyülekezetek presbytóriumát, hogy viseljem k gondot a nyáj on, melylyen az Ur vigyázókká tette őket s jó példával járván elő a nép előtt, hiven munkálkodjanak azon, hogy mindenek ékesen és jó rendel legyenek közöttünk! Kérem egyházmegyénk tanácsbiráit és összes tisztviselőit, hogy egyesitvén erejöket az enyémmel, segéljék elő az én szent törekvésemet! Különösen kérem pedig egyházmegyénk gondnokát, mint világi elnöktársamat, hogy bölcs tanácsát, melyre tudom sokszor lesz szükségem, ne vonja meg tőlem! Szépen mondja a költő: „Dúsgazdag bánya a tapasztalás, melyből sok ember életkincset ás." Nagyságod a kormányzásban mi' d az egyházi, mind a polgári téren gyűjtött tapasztalataival ezen dúsgazdag bányát már birtokába vette. Legyen kegyes ennek drága kincséből számomra is juttatni egy kis részecskét, mikor arra szükségem lesz: én szivem háláját kötelezem le érte kölcsönül és kamatos kamatul.