A Tatai Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1942. július

- 50 ségesnek, sem kívánatosnak, hanem minden gyülekezetben az egyházmegye és egyházkerület jóváhagyása alapján a javadalmasok és gyülekezet szabad megegyezésére bízná az ügy bizonyos időre, vagy egyszersmindenkorra való elintézését. Igaz ugyan, hogy a stólafizetés sok esetben a nagyobb családú szegény embereket terheli, de fel kell tételeznünk, hogy mind a lelkipásztor, mind a tanító ilyen esetekben a méltányosság álláspontjára helyezkedik. Nem tartja kívánatosnak az egyetemes intézkedést a közgyűlés azért, mert ez sok helyen csak adóemelés útján volna megoldható legalább is addig, amíg 100% adósegélyüket ismét meg nem kapják az arra jogosult gyülekezetek, tehát nem volna célirányos azokon a helyeken a stólamegváltás ügyével zavarokat idézni elő, ahol emiatt nincs baj és nehézség. [ 120. Tárgyalta a közgyűlés az országos zsinat 209/1941. számú határozatát, melyben a tiszántúli egyházkerületnek a lelkészözvegyi kegyeleti félévnek egyházi törvényhozás útján való megváltoztatása tárgyában tett felterjesztésére véleményt kér. Közgyűlés a jelen helyzetet nem tartja megfelelőnek arra, hogy a kegyeleti félév törvényhozás útján megváltoztassák, ellenben megengedő intézkedést tartana szükségesnek arra, hogy azokban az igen kis javadalmu gyülekezetekben, ahol a kongíua folyósításának megszűnése esetén a helyettes lelkész tartásával az özvegynek nem maradna megélhetést biztosító jövedelme, az özvegy saját érdekében otthagyhassa a gyülekezetet és ezen időponttól részére a nyugdíj a félév letelte előtt is folyósíttassék. 121. Főjegyző felolvasta a főtiszteletű Püspök úr 2102/ 1942. sz. leirata kapcsán a m. kir. II. honvéd hadtest ország'mozgósítási kormánybiztosának a II. hadtest területén életre hívott Bajtársi Szolgálat megszervezése tárgyában a városok polgármestereihez és a községek elöljáróságaihoz kiadott rendeletének másolatát, mely a Bajtársi Szolgálat célját és feladatait a következőkben foglalja össze: 1. Állandó kapcsolat megteremtése a fronton küzdő honvéd és az itthonmaradt honvéd hozzátartozói között. 2. A hadrakelt bajtársak kérelmeinek és panaszainak elintézése. 3. Itthonmaradt hozzátartozók erkölcsi és szellemi támogatása minden ügyes bajos dolgokban. Tanácsadás, felvilágosítás, eljárás, stb. 4. Rendkívüli indokolt esetben anyagi segély nyújtása az arra rászoruló hozzátartozók részére. 5. Tár-