A Tatai Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1936. július

- 4 A világi képviselők közül: Péntek Lajos ácsi. Szűr Bálint ászári, Kovács Sándor banai, Sziics F. Pál bokodi, Balogh Pál bőnyi, Lődi István császári, Pálffy Béla csépi, Takács Pál dadi, Csulyak István dunaalmási, György József esztergomi, Szabó Mihály etei, Végh Sámuel gyermelyf, Takács Béla győri, Végh Géza héregi, dr. Szőke Lajos kisigmándi, Horváth János kocsi, Szenczi Mihály komáromi, Győrffy Imre kömlődi, Czunyi Pál mocsai, Orbán Ferenc nagyigmándi, Tóth Károly nagysápi, Nagy János naszályi, Lábár János neszmélyi, Rév János szendi, Mocsi Mihály szomódi, Zsebő Máté tárkányi és Barsi János tatai képviselők. , A tanítói karból: Zsemlye Gyula, Tarczy Zoltán és Szilágyi Gyula tanítóképviselők, Mészáros Mihály bokodi tanító, számos vendég és az egyházmegye ügyei iránt érdeklődők többen. Mely alkalommal: 1. A 63. dicséret eléneklése után Lőke Károly esperes felolvasta a Bibliából Róm. XI 1:1—12. verseit, majd buzgó imádságban kérte a mindenható Isten áldását és kegyelmét a közgyűlés munkájára. Imádság után Thaly Dezső egyházmegyei gondnok mondotta el megnyitó beszédét, melyben emlékezett néhai dr. Antal Gézáról, kinek érdeme, hogy a díszes komáromi templom felépült és most ebben tarthatjuk már másodszor gyűlésünket. Örömmel emlékezett meg azokról a kitüntetésekről, melyek anyaszentegyházunk vezető egyéniségeit — köztük konventünk és zsinatunk elnökeit: dr. Baltazár Dezső tiszántúli püspök urat és dr. Balogh Jenő egyházkerületi főgondnok urat; dr. Darányi Kálmán főiskolai gondnok és dr. Jókay-Ihász Miklós urat, a pápai egyházmegye gondnokát érték. Fájdalommal szól a veszteségekről, melyeket a halál könyörtelen keze okozott anyaszentegyházunknak. Beszél az aktuális kérdésekről: a lelkészi és tanítói kar nagy és nehéz feladatáról, a lelkészi és tanítói fizetésekről, az e téren kiáltó bajokról, hangsúlyozva, hogy arányos tehermegosztásra volna szükség. Élénken tiltakozik az ellen, hogy a lelkészek és tanítók a választási harcokba belenyúljanak. Mint igazán hithű fia egyházunknak, a vegyesházasságok és reverzálisok elleni védekezés eszközéül ajánlja a megértő szervezkedést, mert úgy véli, ha az egyház hű fiai egyesült erővel, hiven teljesítik kötelességeiket, sokat tehetnek a létünket veszélyeztető bajok elhárítására.