A Tatai Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1936. július

- 36 ­delte. 5. Minden gyülekezet rendezzen szeretetszövetségi es­télyi vagy napot már ebben az esztendőben is. Az egyházmegyei közgyűlés látva a Szeretetszö­vetség működésének igen nagy horderejű támogató munkáját, a sok elhagyott, árva megmentésének és fel­karolásának szükségességét, bizalommal fordul a lelki­pásztorok útján a gyülekezetekhez, hogy a Szeretet­szövetség nagy feladatainak előmozdítása céljából az ügyvezető-igazgató kérelmének minden pontban, ha­csak lehetséges, tegyenek eleget, hogy a segítő szere­tet megmutatásával tegyünk bizonyságot keresztyén­ségünkről. 53. Tárgyalás alá került a heves-nagykunsági egyházmegyei lelkészegyesület átirata, mely a 75. életévüket betöltött lelki­pásztorok nyugdíjba küldésének felfüggesztése melletti állás­foglalásra kéri a lelkészi kart azzal az indokolással, hogy a nyugdíjintézet alapjainak elértéktelenedése s általában fedezet hiánya miatt nem nyugdíjat, hanem csak kivételes és rendkívüli segélyt tud folyósítani, tehát a legnagyobb bizonytalanságnak teszi ki a nyugdíjazott lelkipásztorokat. Meg kell először terem­teni a nyugdíjat biztosító alapot a fenntartási járulék feleme­lésével, államsegéllyel és a közalap hozzájárulásával és csak azután kezdeni meg a nyugdíjazásokat. Az egyházmegyei közgyűlés minden egyes tagja tudja és érzi nyugdíjintézetünk súlyos bajait, nehéz­ségeit és azt a bizonytalanságot, mely a nyugdíjazott és nyugdíjazandó lelkipásztorokra vár, mégis miután nem látja — a jelen viszonyok mellett — lehetséges­nek a változtatást, a heves-nagykunsági lelkészegye­sület átirata felett kénytelen napirendre térni. 54. Főjegyző felolvasta az esztergomi egyházközség kérel­mét, melyben az egyházközség missziói jellegének eltörléséért folyamodik egyhangú presbiteri és közgyűlési határozatok alap­ján azzal az indokolással, hogy az egyháznak nincs meg az I. tc. 15. §-ában meghatározott missziói jellege, mert ma már ha kap is valami missziói segélyt az egyházkerülettől, az nem a lelkipásztori, hanem a segédlelkészi állás némi alátámasztá­sára és a cseh megszállás által megnyirbált missziói körzet némi gondozására szolgál. Elkerülni óhajtja továbbá az egyházköz­ség a II. tc. 87. §-ának esetleges reá alkalmazását, vagyis, hogy lelkipásztori állása püspöki kinevezés útján töltessék be, mert eddigi két lelkipásztorát is anyaegyházi lelkészválasztói jogo­sultsággal választotta.

Next

/
Thumbnails
Contents