A Tatai Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1936. július

- 9 Iáinkban — melyeket nagy áldozatok árán tartunk fenn — joggal elvárhatjuk, hogy gyermekeink énekeinket és hitünk igazságait tudják és ismerjék. 11 e. Hivatkozik az esperesi jelentés a kultuszminiszter úr '93.800/1935. 7. sz. rendeletére, mely a leventék testgyakorlási idejét és az istentiszteleteken való részvételt szabályozza. Közgyűlés felhívja a lelkipásztorokat és a leventeoktatással foglalkozó tanítókat, hogy az idézett rendeletre hivatkozással feltétlenül követeljék meg, hogy a leventék az istentiszteleteken résztvegyenek. 1 l/f. Esperesi jelentés kapcsán felhívja közgyűlés újból az érdekelt egyházközségeket, hogy ahol az iskolák és egvnázi épületek szükséges nagyobb mérvű tatarozását a maguk erejéből teljesíteni nem tudják, folyamodjanak a vallás- és közoktatásgüyi miniszter úrhoz tatarozási segélyért, mert az 1936/37. évi költségvetésben nagyobb összeg van biztosítva e célra az országos népiskolai építési alapból, ll/'g. Az esperesi jelentés javaslatára őszinte mély tisztelettel, szeretettel és ragaszkodással köszönti az egyházmegyei közgyűlés egyetemes konventünk és országos zsinatunk egyházi és világi elnökét, dr. Baltazár Dezső tiszántúli püspök és dr. Balogh Jenő egyházkerületi főgondnok urat, az előbbit 25 éves püspöki jubileuma alkalmából, az utóbbit pedig azon alkalomból, hogy a kormányzó úr Őfőméltósága legfelsőbb elismerésben részesítette eredményekben gazdag, önzetlen tevékenységéért, a tudomány és a hazai közművelődés érdekében kifejtett igen értékes munkálkodásáért. Mindkét kiváló vezérférfiút a jó Isten kegyelme adta anyaszentegyházunk élére, azért ő hozzá fordulunk buzgó imáinkban, hogy adjon nekik még hosszú életet teljes testi és lelki erőben és egészségben, hogy még igen sokáig lehessenek előttünk világító fáklya s munkálkodhassanak a reájuk bízott nagy munkatéren anyaszentegyházunk, magyar hazánk javára és a nagy Isten nagy nevének dicsőségére. Ugyanazon érzelmekkel üdvözli közgyűlés dr. Darányi Kálmán földmívelésügyi miniszter urat, főiskolánk kiváló világi gondnokát azon alkalommal, hogy a Kormányzó úr őfőméltósága I. oszt. érdemkereszttel tüntette ki. Olyan férfiút ért e magas kitüntetés, aki ősi református — egyházi életünkben régtől fogva nagy