A Tatai Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1935. július

8 ség, nekünk pedig a bölcs püspök vezérlete alatt lehessen utunk nyugodt és biztos. 10 III. Esperesi jelentésnek a m. é. okt. 1—7 között megrendezett Országó« Ref. kiállításról szóló pontjával kapcsolatban. Az egyhm. kgy, tisztelettel és elismeréssel emlékekezik meg Csikesz Sándor professzor ur érdemeiről, ki fáradtságot nem kímélve nagy önzetlenséggel kifejtett munkájával tudta elérni azt, hogy gyülekezeteink nem is sejtett nagy értékei országunk fővárosában nyilvánosan bemutatletak s mintegy ébresztőül szolgáltak arra, hogy a régi kincseinkben benne van őseink egyhazszeretete, áldozatkészsége, melyet nekünk követni kell. Felhívja kgy. azokat a lelkipásztorokat, akik a kiállításról az elmúlt télen tartott vallásos estélyek egyikén nem e nlékeztek meg", ezt a megemlékezést alapos kidolgozású előadásban a ránk következő télen el ne mulasszák. 10 IV. Esperesi jelentésnek a magyar államhoz való viszonyunkat tárgyaló pontjával kapcsolatban. az egyhm. kgy. mély tisztelettel felír a ftü egyházkerületi kgyülésre, méltóztassék az egyetemes konvent utján a magas kormánynál odahatni, hogy a békeidőbelinek hétszeresét tevő tanítói nyugdíjjárulékot tekintet nélkül a pótadó százalékára mindenütt a polgári községek fizessék, mert az iskola fenntartó egyházak a megcsappant bevételek és megnövekedett terhek mellett erre teljesen képtelenek. Természetes azonban, hogy a múltból keletkezett nagy hátralékok megtizetésere sem lehet az egyházakat kötelezni, hanem ezeknek teljes elengedését kéri egyházmegyénk a fokozatos hatóságok utján a kormánytól. Nem a nemakarás, vagy nemtörődömség eredményezte a hátralékot, hanem az anyagi erőknek a teljes hiánya, aminek következménye az is, hogy legtöbb gvülekezetünk a teljesen lefokozott igények mellett még alkalmazottainak fizetését sem tudja kiszolgáltatni. t 10 V. Esperesi jelentésnek ugyancsak az államhoz való viszonyunkat tárgyaló pontjával kapcsolatban feíir a fokozatos hatóságok utján az egyhm. kgy. mély tisztelettel a Kultuszminiszter úrhoz az általános kultur-adó behozatala iránt annál is inkább, mert ennek helyességét maga a kult. min. ur is elismerte s ez az egyetlen mód. hogy a közterhek általános emelése s a kultusztárca megterhelése nélkül a terhek alatt roskadozó és kötelességeiknek eleget tenni már egyáltalán nem tudó iskolafenntartó községek és egyházak, illetőleg azok iskolái megmenthetők lennének, mert a kultur-adó behozatala az osztó-igazság értelmében legfeljebb azokat az egyéneket, birtokokat, vállalatokat és bankokat adóztatná e cimen