A Tatai Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1933. július

— 9 — Thaly Dezső új egyházmegyei gondnok őméltósá­gát igaz tisztelettel, meleg szeretettel, bízó reménység*­gel üdvözli és kéri a nagy Istent, tegye áldottá egyház­megyénk vezéri állásában életét és munkálkodását hosszú időn keresztül, hogy dicsekedhessünk azzal a kegyelemmel, melyet a mi mennyei édesatyánk ismét megmutatott számunkra a vezér kijelölésében. Dr. Lázár Andor őnagyméltóságát, mint új ta­nácsbirót, dr. Galambos Imre vil. aljegyző és Szilágyi Gyula tanítóképviselő urakat a közgyűlés tisztelettel és szeretettel köszönti s kéri a jó Isten gazdag áldását életükre és egyházunk érdekében kifejtendő munkál­kodásukra, hogy azt a megbízatást, amelyet egyhangú bizalom alapján nyertek, Istennek dicsőségére, anya­szentegyházunk javára, igen hosszú időn át dicsősé­gesen betölthessék. b) Tárgyalja az esperesi jelentés az államhoz való viszo­nyunkról szóló pontban egyházunk igen súlyos anyagi helyzetét, mely első sorban iskoláink fenntartása révén nehezedett reánk amiatt, hogy sok helyütt a díjlevélben vállalt kötelezettségeink ellenére a tanítók fizetéséhez 60—70%-os helyi hozzájárulást állapított meg az állam, amely különösen a több tanerős, na­gyobb gyülekezeteinkre ró elbírhatatlan terhet. Rámutat az adó­segélyes egyházak segélyének állandó csökkentésére, a termény­járandóságok értékcsökkenése miatt úgyis mélyen alászállt lel­készi és tanítói fizetések leszállítására s ennek alapján az egy­házak és alkalmazottak leírhatatlan anyagi helyzetére. Az egyházmegyei közgyűlés teljes tudatában van annak, hogy az államkormány a legnagyobb kényszer­helyzetben cselekedett akkor, amikor egyházainkat az iskolai terhek oly magasra emelésével sújtotta, az egy­házak adósegélyét, lelkészek és tanítók fizetését leszál­lította, épen azért a magyar haza iránt érzett igaz sze­retettől áthatva, a megváltozhatatlan helyzetbe bele­nyugszik, csupán annak az óhajának ad kifejezést, hogy az iskolai terhek könnyítésére irányuló tervek mielőbb váljanak valóra, járandóságaink már to­vább ne csökkentessenek. Tisztában van a közgyűlés azzal, hogy e téren felettes hatóságaink minden lehetőt megtesznek, mégis ennek állandó napirenden tartására mély tisztelettel felír az egyházker. gyűlésre. A gyüle­kezetek vezetőit pedig felhívja, hogy addig is, mig is­kolai terheink a tervek valamelyike szerint rendezést

Next

/
Thumbnails
Contents