A Tatai Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1930. július

— 9 — sága segélyeink emelése helyett, annak elvonását látja célirányosnak, a lelkészi korpótléknak 100%bani folyósítását pedig' csak Ígéretnek hagyja, anyagi romlásba juttatja az egyházakat, azoknak hivatalnokait s ezzel azokat a színmagyar elemből álló, jó és balsorsban mindig legerősebb támaszait képező oszlopait ingatja meg, melyeknek elerőtlenedésével a magyar hazát fosztja meg lüktető erejétől s ki tudja, ha a 12. óra is elmúlt, talpra lehet-e mégegyszer állítani a sok megpróbáltatáson keresztül ment színmagyar református egyházat. cl) Nagy aggodalommal tárgyalja az esperesi jelentés a kultuszminiszter úrnak iskoláinkra vonatkozó rendeleteit, melyek szerint a fizetéskiegészítésben részesülő tanítói állások, ha legalább 30 tanköteles nincs, csak előzetes miniszteri engedély alapján tölthetők be, ahol pedig az iskola továbbfejlesztése volna szükséges, ott vagy községesítést rendel el a miniszter, vagy pedig másfelekezetü iskolával együttműködő iskolát óhajt s a legtöbb esetben a ref. iskola tanulóinak egy részét akarja beutalni a róm. kath. iskolába. Egyházmegyei közgyűlés a miniszter úr terveiből iskoláink katholizálni akarását látja, annál is inkább, mert a kath. iskolákkal szemben nem látja az egyenlő elbánás elvét, amikor a szerzetes iskolák részére mindent megad, tőlünk pedig a meglevőt is el akarja vonni. Mély tisztelettel felir azért az egyházmegyei közgyűlés a főtisztelendő kerületi közgyűlés útján az egyetemes konventre, hogy sérelmeink orvoslása céljából teljes eréllyel, a leghatározottabban méltóztassék a kultuszminiszter úrnál eljárni és rámutatni a mi református iskoláink 400 éves kulturális, nemzetmentő nagy munkájára és megértetni azt, hogy amikor a mi iskoláinkat létalapjában megingatja, a magyar nemzet élő fájának gyökerébe vágja a fejszéjét, hogy az a most még a nagy megpróbáltatások idején is reményteljesen zöldelő fa, mielőbb elszáradjon és ellenségeinknek martalékává legyen. Méltóztassék a miniszter úr előtt megvilágítani azt is, hogy igen sok kis gyülekezetünk iskolájában a háborús veszteségek következménye a 30-on aluli létszám, mert a fiatal házas, méginkább a házasulási korban volt ifjaknak a hazáért elszenvedett halála okozta