A Tatai Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1918. július

10 drágaság miatt rendkívüli adókkal túlterhelése s e miatti anyagi romlásra vonatkozó jelentésre. Miután a viszonyok mindig rosszabbodnak és miután igy gyülekezeteink pusztulása kikerülhetetlen: felkéri az egyházkerületi gyűlést és ennek útján felsőbb hatóságainkat, hogy gyülekezeteinknek a rendkívüli viszonyokhoz mért rendkívüli, ideiglenes, gyors segélynek valamely forrásból szerzése és adása által siessenek — különben az anyagi tönk szélére jutó gyülekezeteink fölsegítésére. Addig is felhívja a gyűlés gyülekezeteinket, hogy — legalább a háború okozta drágaság 'tartamára — a hivatalnokok díjlevélszerű járandóságai közül a conv. gabona s egyéb a hívek háztartásából kikerülő dolgoknak természetben kiszolgáltatásának visszaállítására törekedjenek. Ezt határozzák el gyűléseiken és ezt kérelmezzék felsőbb hatóságaink előtt. e) A vallásos oktatásnak ama tarthatatlan voltára vonatkozólag, mely szerint ma a vallásoktatásunk egyes bibliai történetek rövid kivonatából és ebből merített tanúságokból áll, elfogadja a gyűlés jelentés javaslatát és az egyháztörténet és hitvallásunk intenzívebb tanítása végett megkeresi a kerületi gyűlést az ez ügybeni haladéktalan intézkedésre. Addig pedig határozatilag kimondja a Tóth Ferenc-féle Kis Káté s az egyhm. tanügyi bizottság által ajánlott Harák Béla: Egyháztörténeti Kézikönyv