A Tatai Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1917. július

8 is a legnagyobb szükségünk van az erkölcsi erők felébresztésére, éberségben tartására, hogy a belső veszedelemmel is megküzdhessünk. Az erkölcsök letéteményese a vallás. A vallás erkölcs nélkül el sem képzelhető. Azért a vallási közületek hivatvák elsősorban arra, hogy az erkölcsi erőket ébren tartsák, erősítsék, fejlesszék. Mert ezeknek az erőknek birtokában meglesz a bátorságunk arra, hogy az erőszakosságokkal is szembeszálljunk és meglesz az erőnk, hogy ne a bomlasztó jelszavak által elragadtatva vakon, megfontolatlanul kövessünk másokat. És ha mindegyikünk csak eggyel szaporítja is azok táborát, akik a romboló áradatnak ellenállani tudnak, mégis- értékes szolgálatot tesz nemcsak egyházának, hanem a hazának is. Abban a reményben, hogy ezirányd kötelességünket is mindnyájan megtesszük, a megjelent tagokat üdvözölve, a közgyűlést megnyitom. 2. Elnöklő esperes felhívja az újonnan választott jegyzőket, addig is, míg a hivatalos esküt leteszik, helyeiknek elfoglalására. A megválasztott jegyzők e felhívás alapján helyeiket elfoglalják. 3. Jelen közgyűlésre ennek összes alkotó tagjai — a tárgysorozat közlésével — az elnökség által kellő időben meghívatván, az egyházak világi képviselői benyújtott megbízóleveleik alapján igazoltattak. A megjelenésbeni akadályoztatásukat tudató Szekeres Mihály győri, Felvinczy Lajos kisigmándi, Sz. Kiss Károly nagyigmándi lelkészek; az esztergomi, győri, kümlődi, lábatlani, nagysápi, szendi egyházak világi képviselői; Szily György tanítótestületi képviselő és végül a katonai szolgálatot teljesítő Konkoly Thege Sándor világi aljegyző és tanácsbíró elmaradásuk igazoltnak tekintetvén,