A Tatai Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1917. július

é Nagytiszteletü Egyházmegyei Közgyűlés! Az esperesi jelentés részletesen foglalkozik azokkal az eseményekkel, melyek egyházi életünkben a lefolyt évben történtek. Azt vélem, nekem ezekre kitérni felesleges volna. Egyébként minden figyelmünket és érdeklődésünket ma is az a néhány nap múlva három év óta tartó háború tartja feszültségbe, melyet létünkért, fenmaradásunkért vívni kénytelenek vagyunk. Ha a háború kezdetén valaki azzal a jóslással állott volna elő, hogy ez a harc ily soká tart, nem hittünk volna neki és a képzeletünket is meghaladta volna a ténylegesen átélt valóság, hogy ennyi időn keresztül győzedelmesen álljuk a harcot a túlnyomó ellenséggel szemben. így ellentállani egy világkoalícióval, mint ahogy ez eddig nekünk sikerült s a jó Isten segítségével talán sikerülni fog ezután is, oly nagy látványa az emberi történetnek, melyre eddig nem volt példa. Erre a nagyságra és szívósságra egyaránt rendkívüli erőfeszítésre csak azok az erkölcsi erők képesítettek bennünket, amelyek minden magyar emberben megvannak ugyan, de csak a nagy veszélyek hozzák a napfényre, hogy ott külső cselekvényekben megnyilatkozó, ható erőkké alakuljanak át. A mult esztendei közgyűlésen azon reményemnek voltam bátor kifejezést adni, hogy talán a háború végéhez közeledünk. Ebben a reményünkben csalatkoztunk, mert ma még ádázabbak az ellenségeskedések, mint valaha. Azok a fordulatok, melyek a béke siettetésének hangoztatásával jöttek közbe, még bizonytalanabbá teszik a harc végét, sőt úgy tetszik nekem, mintha a hatalmaknak ezen egymásra rohanásából kifejlődött izgalmakban, nyugtalanságokban egy új, a társadalmi rendet átalakítani akaró áramlat jelenségei mutatkoznának. Mintha nemcsak az államok egymásközti viszonyában, hanem az egyes országok határain belül is elszabadult volna minden démon. Azok az izgalmak, melyek a lelkekben világszerte tombolnak, még mindig mintha a zavart keltő szellem munkái volnának. Jelszavak áradata hömpölyög felénk, mint mérges gáz a lövészárok ellen, hogy megbontsa sorainkat: szintén a béke nevében.