A Tatai Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1917. július

56 921. Más jellegű iskolába járt: fiú 55, leány —, együtt 55. A két címen járt: fiú 516, leány 460, együtt 976. Felmentetett törvényes címeken: fiú 136, leány 146, együtt 282. Iskolakerülő volt: fiú 13, leány 5, együtt 18. Nem járt összesen: fiú 149, leány 151, együtt 300. A tanév tartott 8 hónapnál kevesebb ideig 26, 8 hónapig 2 iskolában. Igazolt mulasztás volt 2906, igazolatlan 992, összesen 3898. Nem ref. iskolába járt tanulók vallásos oktatásáról gondoskodva volt 3 helyen. Iskolafentartó alap volt 9; ennek értékösszege 16763 korona 36 fillér. Iskolai segélypénztár volt 2 helyen, ennek összege 950 korona 74 fillér. Iskolai könyvtár volt 27, tanítói is 27 helyen. A ref. népoktatás fenntartására fordíttatott: egyházi és alapítványi jövedelmekből 62821 03 korona, államsegélyekből 62946'43 korona, községi vagy más alapból 3004-11 korona, összesen együtt 128770-57 korona. (Megjegyeztetik, hogy a tanítói földek jövedelme nincs beszámítva Gyermely, Héreg és Nagysápon.) Az államsegélyek a 145/916. sz. kerületi határozatnak megfelelően mutattattak ki. Csépen nem volt államsegély, mert a tanító nyugdíjba vonult s a lelkész tanított. A beíratási díjakból mult évről maradt 509 90 korona, folyó tanévben befolyt 1573 50 korona. (Ács nem szed beíratási díjat.) Kiadatott: Ifjúsági könyvtárra 1069-96 korona, tanítói könyvtárra 570 93 korona, jövőre maradt összeg 667*89 korona. (Némely helyen több adatott ki a befolyt díjak öszszegénél.) Református jellegű iskolák hiányában csupán csak vallásos oktatásban részesültek egyházunk részéről a gyermekek: a kisbéri ménesuradalom iskoláiban Vasdinnyén és Tares pusztán; továbbá a bábolnai állami elemi, bőnyörkényi protestáns, rétalapi állami, Esztergomban, Győrött a más jellegű elemi, Kisigmánd községi, Lábatlan és szórványai állami, Naszály billeg-pusztai r. kat, tatatóvárosi állami és tatabányai társulati iskolákban. Melyek közül Tatabánya 503 létszámú tanköteleseinek egy lelkész erejére tízféle csoportban tanítása tovább már nem hagyását, illetve e nagyfontosságú kérdés bármi áldozattal is megoldását egyházi felsőbbségeink