A Tatai Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1916. július

10 szolgálat alatt szerzett betegségben elhaláloztak, vagy illetékmentesek, vagy csak csekély illetékkel terhelhetők meg, de a jogosultságot az örökösöknek kell igazolni. Az egyházakat érdekli az illetékegyenérték, mely teljesen új alapra fektettetik, mert a kivetésnek vagy a forgalmi érték, vagy a kataszteri tiszta jövedelem bizonyos sokszorosítása lesz az alapja. Már pedig tudjuk, hogy a forgalmi érték egy községben sokszor egy év alatt is mily változásokon megy át. Azért kérem a nagytiszteletü lelkész urakat, mint az egyházaknak vezetőit, hogy ezeknek a kérdéseknek a legnagyobb figyelmet szenteljék, mert ezek húsúnkba vágnak, zsebeinket érintik. A nagytiszteletü egyházmegyének mindazon tagjait, akik mai gyűlésünkön megjelenni szívesek voltak, elnöktársammal együtt szívélyesen üdvözölve a közgyűlést megnyitottnak nyilvánítom. Az egyházmegyei közgyűlés esperesnek buzgó és áhítatteljes imáját, úgyszinte egyházmegyei gondnoknak mély és tanúságteljes gondolatoktól áthatott beszédét jegyzőkönyvében megörökíteni határozza. 2. Elnöklő esperes, tekintettel arra, hogy a jegyzői kar két tagja a jelen gyűlésen rendkívüli körülmények miatt meg nem jelenhetett, az egyházi aljegyző helyettesítésére Grartsik Nagysallay István császári lelkészt kéri fel, ki a felhívásnak engedve, a közgyűlési tagok helyeslése közben, helyét elfoglalja. 3. Jelen közgyűlésre ennek összes alkotó tagjai — a tárgysorozat közlésével — az elnökség által kellő időben meghivatván, az egyházak világi képviselői benyújtott megbízóleveleik alapján igazoltattak. A megjelenésbeni akadályoztatásukat tudató