A Tatai Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1915. július

4 nagysápi, Bálint Károly neszmélyi, Kecskés Dezső szendi, Lőke Károly szomódi, Besse Lajos tarjáni, Komjáthy Aladár tárkányi, Várady Lajos tatabányai rendes; Maller László győri, Komjáthy János mocsai, Vargha Károly nagyigmándi, Vargha Sándor szőnyi és László Dávid tatai segédlelkészek. A világi képviselők közül: Péntek Lajos ácsi, Szekeres János ászári, Szabó Benő banai, Nagy Mihály dadi, Szánthó Bálint esztergomi, Katona Zsigmond gyermelyi, Végh Géza héregi, Zeke Zsigmond kömlődi, Karsai József mocsai, Somogyi József nagyigmándi, Timár József naszályi, Kurdi János neszmélyi, Kalácska András szomódi, Borbély András szőnyi, Kis János tarjáni, Herceg István tatai és Jamriska Sámuel tatabányai képviselők. A tanítói karból: Mohácsy János, Mészáros Miklós és Szili György tapíí/vtestületi képviselők; Kovács Béla tarjáni tanító. Végül az egyházmegye közügyei iránt érdeklődők is számosan. Mely alkalommal: 1. Esperesnek a jelen rendkívüli viszonyokhoz mért következő alkalomszerű imája után: »Felséges Isten! mennyei édes atyánk a Jézus Krisztusban! — ki hatalmad erejével, csodás bölcseség és jósággal alkottad e nagy világot és ebben mindeneket, és aki az emberiség, a népek és nemzetek sorsát édes atyai szeretettel intézed, — mi gyarló, erőtlen, de okos lélekkel felékesített és képedre teremtett gyermekeid, kik anyaszentegyházad építésének nagy munkájában tanácskozás végett e helyen összegyültünk, mielőtt ezen fontos munkához kezdenénk, szívünk